Motorozni nem tudtam, átírási időpontot a vásárlástól számított 23 napra kaptam az Ügyfélkapun keresztül. Azért regisztráltam, mert személyes érdeklődésemre az Okmányirodában elmondták, hogy 10-ig el szoktak fogyni az egész napos ügyintézési napokon a sorszámok. Tök tuti! Tehát motorozni nem tudok, a rendszámon nincs műszaki érvényesítő címke, az ülés alatt egy halom papír arról, hogy enyém a motor, át lehet írni és még műszakival is rendelkezik.

Mégsem kockáztattam, hogy a közúti ellenőrzés során nekem kelljen magyarázkodnom, hogy miért nem tudom átíratni a motort a jogszabály által meghatározott 15 napon belül. Így van idő a karbantartásra! 🙂

—

Vízpumpa ház tömítetlenségből indult az újabb szerelési ciklus. A motor jobb oldalán a műanyag ház alatt megbújó vízpumpa hibáját is sűrűn felrótták a típusnak, hát lássuk kell-e felújító készletet vennem? A három gumi csövet szépen lekötöttem, – persze ehhez a jobb oldali lábtartó trepnit le kell szerelni – kicsavartam a csavarokat, hogy lássam mi lehet a hiba oka. A megoldás viszonylag egyszerű, a főtengelyhez csatlakozik egy tengely csonk, ami hajtja a műanyag lapátkereket a blokk külső oldalán. Belül egy kerámia tömítés, kívül a műanyag házban kör keresztmetszetű, a ház alakját követő gumi tömítés. A fura alakú gumit belepróbáltam a házba, miután az előző összerakás során felkent folyékony gumitömítéstől megtisztítottam a házat és a blokk oldalát. Valójában a szerelési könyv szerint itt egy „papír” tömítésnek kellett volna lennie. Elég karcsúnak ítéltem a „vájúból” kitüremkedő gumi részt, mégis tömített előzőleg, gondoltam egy próbát megér még egy összeszerelés.

A blokk oldali „papír” pótlása érdekében kiruccantam Mogyoródra a Templom utcába, de sajnos ilyen tömítésük nem volt készen, ezért egy tenyérnyi speciális, kicsit gumira hajazó tömítő anyaggal távoztam, hogy otthon elkészítsem a hiányzó „papír” tömítést. A házat rányomtam a tömítő anyagra, és erősen rányomva végighúztam az ujjamat a peremn többször. Kirajzolódott a másik oldalon a kontúr, amit egy olló segítségével szabtam ki. A furatokhoz apai örökségemből származó lyukasztókat használtam volna, de pont az a méret hiányzott. Sebaj, megfelelő méretű hatlapfejű csavar és egy fadarab segítségével megoldottam a lyukasztást. Szerencsémre a tömítés anyaga vastagabb, mint a normál „papír” tömítésé, ezért sikerülhetett szakadás nélkül megoldani. Összeraktam, és befejeztem aznapra a ténykedést. Másnap feltöltöttem a rendszert folyadékkal, és indítottam. A hőfokmérő óra gyorsan haladt a piros mező felé, és a vízpumpa ház egy másik csavarjánál észleltem némi szivárgást. Örömöm határtalan volt! 🙂 Újra elmélyedtem a szerelési könyvben. A motor másik oldalán található a termosztát, tehát lebontottam a bal oldali lábtartókat is. A váztól jól védett helyen, három vezeték csatlakozik a műanyag termosztát házra. Elindítottam a motort, lássuk melyik cső lesz meleg?

A hengerfejtől és a vízpumpától érkező hamar elérte a kéz meleg szintet, majd melegedett tovább, miközben az alsó, hűtő felé elmenő cső langyos volt. A tágulási tartályban kezdett emelkedni a vízszint. Akkor ezek szerint nem nyit ki a termosztát. Annyira szeretem!:) Jó, akkor termosztát ki! Nem bonyolult a feladat, csak a szűk hely miatt, hamar lehet kéz sérülést szenvedni. Kezemben a hibás alkatrész, nézegetem, de a ház felső része peremezve van, szétszerelés, a „belének” a cseréje gyakorlatilag lehetetlen. Ez azért is kellemetlen, mert a csatlakozó csövek térben és szögben eltérnek, valójában egy konkáv ( valamikor ezt úgy magyarázták nekem matek órán, hogy a konkáv testek olyanok, amelyeket egy sík felületen festékben forgatva nem tudjuk minden oldalát befesteni, mert lesz olyan, ami nem ér bele) test, hengerekből összerakva. Arra gondoltam, hogy kiveszem a termosztátot, és úgy mint régen a Skodáknál, anélkül használom amíg nem kapok újat. Ez a tervem esett kútba ezzel a „frappáns” peremes megoldással. Az Interneten találtam olyan üzletet, ahol van ilyen alkatrész, és el is adnak, de a 20.000,- Ft-os összeget sokalltam. Német oldalon 35 Euróért, olaszon 30 alatt is volt már új. Biztos onnan szerzik be a hazai viszonteladók….:) Újra neki ültem olvasni a szerelési könyvet, mert emlékeztem benne valami edényre. A régi módszer leírását követve egy fazékba vizet töltöttem, bele állítottam a termosztát házat, és a tűzhelyen melegíteni kezdtem. Szerencsére a hengerfej és a vízpumpa csatlakozást ellepte víz,a hűtő felé elmenő ág felfelé kiállt a vízből. Egy kis vizet engedtem ide, és folytattam a vizsgálatot. Jó darabig semmi nem történt, aztán egyszer csak kinyitott a termosztát, és felülről kifolyt a víz. Kivettem a termosztátot, lehűtöttem a csap alatt, és visszaraktam újra, hogy ellenőrizzem, tényleg működik-e? Még néhányszor élvezetből megcsináltam, és sikeres teszt lezárása után, a visszaszerelés mellett döntöttem. Mindezt azért, nehogy úgy járjak, mint a feszültség szabályozóval. Az újbóli vízpumpaház tömítetlenség elkerülése érdekében 660,- Ft-ért beszereztem a márka kereskedőtől egy új gumi tömítést. Érdekes, a netes kereskedőházak ezt 30 %-kal drágábban kínálják, házhoz szállítás nélkül! Összeszereltem mindent, beindítottam a motort és láss csodát, a hőfok mérő egyszer csak elindul visszafelé, majd újra fel és később vissza. A blokk oldalán a vízpumpa háznál nincs csordogálás, akkor úgy tűnik úrrá lettem a „vizes problémán”. A hűtő folyadék is lecserélve, most már a külső átformálásának is neki kezdhetek legközelebb…

Szöveg: Buny

Kép: Internet, Buny