Szálka a szemünkben – Szálka, Báta

Sok előnye van az Internetnek, de azért néha tapasztaljuk hátrányait is. Ne rohanjunk ennyire előre! A szokásos pénteki indulást későre kellett halasztani, mert sem Hajnal, sem én nem tudtam szabadságot kérni erre a napra. Délután öt óra körül indultunk Budapestről Győzővel karöltve, bocsánat kanyart öltve haladtunk Szálka felé. A többiek már elindultak kora délután. Mi egy kicsit örültünk a késő indulásnak, mert egész nap lógott az eső lába, és ilyenkor el kell kerülni Czövit, mégiscsak „réjmen” a második neve.:) Az alternatíva jegyében az 51-es úton haladtunk, hogy Szekszárd felé az új hídon keljünk majd át a Dunán. Az útviszonyok szárazak, és felmartak voltak, így lanyha tempóban próbáltunk megérkezni. A hídtól megváltozott minden, tükörsima aszfalt, semmi forgalom 22 km-en. Sikerült újra sötétben sátrat verni egy festői szépségű tó partján. Úgy gondoltuk jól döntöttünk…….Szálka-Báta este 11-ig. A körülöttünk elhelyezkedő sátrakban hajnal 4-ig nyomták a fiatalok felváltva a jobbnál-hangosabb melódiákat, ami három szólamban különböző ütemmel, hangnemmel már nem nyújtott akkora zenei élményt. A hölgyek halálsikoly versenyét már-már Blaha Lujza díjjal jutalmaztuk, ehelyett hajnal kettő magasságában Szeszter, majd 4 körül Hajnal tette szóvá pihenés iránti vágyunkat. A reggel már csak hab partyt tartogatott. Na, nem a szó szoros értelmében, hanem az egyetlen zuhany kapcsán. A szociális helyiséget magába foglaló „blokk” alaprajza egy hétvégi házra hasonlíthatott, mert az ajtón belépve egy tágas helyiségbe léptünk, amely kb 15 négyzetméteres volt (szoba, nappali), innen jobbra egy „konyha szerű képződmény”, természetesen zárva. Nehogy elvigyük a 23,5 kilós gázpalackot!:) A bejárati ajtóval szemben három ajtó! A két szélsőn volt jelölés, mely arra utalt, hogy a kis és nagy dolgaink végzése az ajtók mögött lehetséges. A középső ajtó mögött volt a hab party! Ahogy kinyitottuk az ajtót, egy papucsnyi helyet Szálka-Bátakövetően már a „kemping” egyetlen zuhanytálcája kezdődött nehéz lefolyással. Ha átbukott a víz a tálca szélén, akkor utat talált magának a „nappalin” keresztül”, a hab meg maradt! Zuhanyzás után két választás maradt: bokáig érő vízben felöltözöl, vagy kilépsz a várakozók közé, és hirdeted a Szabad Test Kultúrát (FKK- Ferien Körper Kultur, azaz a volt NDK-s nudista strand rövidítése.) Várakozás közben nem kerülhette el az ember figyelmét az öles plakát, amelyen az állt, hogy szombat este DJ Budai sztárvendégletével brutális nagy színpadi tucc-tucc (tudod ez nem az, amit enned kell, ha éhes vagy!) élmény részesei lehetünk. Ezek után villám gyors pakolás és a „hely” elhagyása – szégyen a futás, de hasznos- mellett döntöttünk. A korrekt szállásadói magatartás mintáját a bőrünkön érezhettük, mert pénzt vissza nem fizettek. Akik kifizették péntek este a két éjszakát előre azok nem kaptak vissza semmit. Mivel mi későn érkeztünk és a „jó ember” már erősen alkoholos állapotban volt – konkrétan a kapu nyitásra képtelen volt- akkor ezzel nem akartuk lenyugodott lelkivilágát felzaklatni, így nem fizettünk. Osztottunk, szoroztunk, és az eredmény null szaldós lett, mert az éjszakánk árát odaadtuk azoknak, akik előreSzálka-Báta fizettek, így mindenki jól járt. Jól érti mindenki, igen nem fizettünk a szállásért, mert nem is volt kinek, hiszen a „jó ember” még talán aznapos volt, így inkább menekülőre fogta, és eltűnt a falu irányába, mikor szóvá tettünk néhány “apróságot”. Magush javaslatára Magyarhertelendet választottuk szálláshelynek, de előtte felpakolva végig jártuk a túra útvonalat.
A kialakított programban szerepelt Báta, ahol fagáz tüzelésű szivattyú telepet néztünk meg. A szivattyú nem működik már, de az előzetes levelezésünknek köszönhetően kinyitották a kapukat és mindent végig nézhettünk. A színvonalas és mindenre kiterjedő előadás keretében megtudhattuk, hogy a XIX. században épült szivattyú a környék belvizeinek Dunába juttatására készült. A magyar ipar remekének számító Láng Gépgyár által készített motorok a mai napig üzemképesek, de a modern technológia miatt (kevesebbet szállítanak az új szivattyúk, mint ez) már nincsenek használatban.
A hosszas bóklászás után a társaság már az éhhalál küszöbén járt, így Dunaszekcső irányába kanyarodtunk. Az első utunkba eső étteremnél Szálka-Bátamegálltunk. Jó választás volt. A dunaszekcsői Duna Gyöngye halászcsárda minden igényt kielégített választékban, kiszolgálásban és árban. Ide érdemes betérni egyszer mindenkinek! A késői ebéd után Villány felé vettük az irányt és a siklósi vár mellett sem mehettünk el. A várba még épp bemehettünk, egy óra alatt hamar körbe jártuk, a borsos belépőhöz képest a látnivalók közül csak a Tenkes kapitánya panoptikum volt látványos. A visszautunkon megcsodálhattuk Pécs körforgalmait, a Mecsek kanyargó útjait és Magush életveszélyt súroló döntögetésit a kanyarokban a Jawaval. Megérkeztünk Magyarhertelendre a G&N kempingbe. Itt sátort vertünk aki pedig nem akart sátorozni az lakókocsit foglalt magának. A szociális helyiségeket félve kerestük fel az előző napi rossz tapasztalatok után, de semmilyen kifogásolni valót nem találtunk. Tágas, tiszta mindennel felszerelt a kemping vizesblokkja. Előtte már bevásároltunk az esti sütögetéshez Komlón. Czövi nem tartott velünk, haza kellett vinnie a gyereket, vagy dolgozni kellett, de az is lehet, hogy félt a következő Tesco-s bevásárlástól. A tábortűz melletti beszélgetés számunkra hamar véget ért, a fáradtság miatt a pihentető alvás már ránk fért. Reggel felkelés után a kávézóval, büfével és bolttal rendelkező hatalmas fedett teraszon reggelizhettünk. Így az „extrát” nehezen is hagytukSzálka-Báta el, sokáig beszélgettünk a kilátást és egymást bámulva. A pakolás után, Orfű tavának jéghidege után vágyakozva, a döglesztő melegben indultunk útnak. A tó nekünk nem jött be, a szabad strandon lévő öltöző felülmúlta a szálkait, itt legalább volt.
Vizes lehűlés után, jött a hideg zuhany, sisakom (Römer RR200 Titánium) plexijének tisztítása után a látómező meglehetősen homályos lett. A páramentesítő réteg kocsonyássá válása miatt a kilátásom redőnyösre korlátozódott. Ez a látvány kísért egészen hazáig.
Az interneten kinézett „kemping” a bányatavak melletti szabad strand minősítést kapta. Akik némi komfortot is várnak el éjszakai szálláshelytől kerüljék inkább Szálkát. A túra beszámolónk is inkább a látottakról szólhatott volna így egy év távlatából, ha nincs szemünkben Szálka. Ja, és még egy tanulság: szállásadótól illik rákérdezni a várható “kultúr” programokra az adott időpontban.

A túráról készült képek a Galériában.

 
Szöveg : Hajnal, Buny
Kép: motour.hu

Powered by WordPress | Compare the Best Free WordPress Themes Online. | Thanks to WordPress 4 Themes, Home Based Companies and Free Premium WordPress Themes