Az ember olykor kénytelen váltani, ha a sors úgy hozza. Az történt, hogy a munkahelyemen az új vezetés személyi koncepciójába nem illeszkedtem, ezért néhány hónap adok-kapok után, elváltak útjaink. A távozáskor kapott összegre vigyáznom kellett, mert legutóbb a munka nélkül töltött nyolc hónap alatt szerzett tapasztalatok megtanítottak arra, hogy csak akkor költhetek belőle, ha munka és a jövő biztos alapokon fekszik.

Ezért első feladatom az volt, hogy kifizessem a tartozásaimat. A legnagyobb összeg a hitelre vásárolt motorom volt, a törlesztő részlet 30.000,- Ft feletti összeget emésztett volna fel havonta, ezért azonnal az eladás mellett döntöttem.

Jól felszerelt Yamaha TDM 900 A típusú motoromért a Red Baron egy milliót meghaladó összeget kínált, amivel nem voltam elégedett, ezért a Motorrad ajánlatát is meghallgattam. Ez már jobban tetszett, bár a piaci ár alatt voltunk még így is, de aki gyorsan ad, kétszer ad tartja a mondás, és én pont ebben a
cipőben jártam, nekem inkább adjanak. A bankot hamar elintéztük, és maradt százezer forint a zsebemben az eladás után. Ilyen helyzetben az ember nem kalkulálja azt a 307.000,- Ft bukást, amit két évvel ezelőtt kifizetett a vásárláskor. Ha egy jól fizető állás után, az utcán találja magát valaki, akkor nincs idő azon sajnálkozni, hogy mekkora a bukta, inkább azon kell gondolkodni,
hogyan kerülünk rövid időn belül vissza a nyeregbe. Az első természetesen a jó állás megtalálása, szerencsém volt, néhány pályázat elküldése után, négy ajánlatból tudtam választani. Két hét eltelt, ismét bejelentett munkahelyem volt, újra indulhatott volna a motor keresgélés, de a család közbeszólt. „Kisfiam” felhívott, hogy halovány emlékképei vannak arról, hogy a tulajdonomban lévő gépkocsit „gyerek kedvezménnyel csökkentett áron” odaígértem neki. Most már kezében van a vezetői engedély, amelyben immár „B” kategória bejegyzés is szerepel, tehát hozza a „kialkudott vételárat”, én meg vegyek magamnak másik kocsit. Köszi! 🙂 Ez ilyen hamar nem volt a tervben, de találtunk kocsit, és ahogy az lenni szokott, az erre szánt költségvetés kereteit túl léptem, hogy a napi munkavégzéshez megbízható állapotban legyen. Teltek a hetek, a nap melegen sütött, én meg nem motoroztam. Ha hajózni szükséges volt Pompeius szerint, akkor nyugodtan mondhatom a XXI. században, hogy nekem meg motorozni szükséges!

Lehetőségeimet felmérve elhatároztam, hogy motorkerékpárt fogok vásárolni. Leginkább ingyen, vagy annál olcsóbban szerettem volna ezt megoldani, de sajnos ez nekem még nem megy, így újabb matek következett. A motorra szánt összeget fél millió forintban határoztam meg, ez alapján indult a keresés. A keresési feltételek a következők voltak: 2000 vagy ennél fiatalabb évjárat, legalább 500 köbcentis hengerűrtartalom, két személynek is kényelmes, 30.000 km-nél nem nagyobb futás teljesítmény, lehetőség szerint ellenőrizhető szerviz előélet. Opcionálisan doboztartó, esetleg dobozok is hozzá, már az álmok
netovábbja. Mindennap böngésztem a hirdetéseket több oldalon, de nem volt túl széles a választék. Ekkor kiterjesztettem a feltételeket 1998-as évjáratig, és úgy
döntöttem, hogy nagy robogó is jöhet, maximum tényleg alternatív leszek a túrákon. Teltek a hetek, nézegettük a gyerekkel a motorokat, elmentünk sokat megnézni, és egyre lehangoltabbak lettünk. Az eladásra kínált motorok egy jó részét arra sem méltattuk, hogy elindítsák annyira le voltak amortizálva. A
hirdetésben szereplő km számláló értékei valószínűleg egy tizedes jeggyel arrébb lettek tolva a lepusztultság alapján. Csak néhány példa, hogy érthető legyen az előbbi mondat: 2001-es évjáratú Suzuki GSX 750 F, fekete színben, doboztartóval, 28000 km körüli futás teljesítménnyel, gyönyörű képekkel.
Kinyitják a garázst, kitolják a motort, körbe járjuk.

A tank tetején, a tank sapka körül hullámos mélyedés, a hátsó lengőkarban a laza lánc által vájt párhuzamos árok (legalább 2-3 mm mély). Ja, a doboztartót eladták már róla. Honda CB 500 friss műszakival, „hölgy tulajdonostól”. Bementem a garázsba, az idom tartó csavarok lecserélve hat lapfejűre, a hűtőn középen megnyomva a bordák -gyanús- letérdelek a motor elé, szemből az egyik tankhoz illeszkedő hűtő takaró oldalsó idom néhány(!) centivel lejjebb van, mint a másik oldal. Volt már Hondám, nem emlékeztem ennyire slendrián tervezésre egyiknél sem. Azért kíváncsi lennék, hogy elkeltek azóta, vagy megérdemelt helyükre, a bontóba kerültek? Egy életem, egy halálom- gondoltam, amikor F 650-es hirdetéseknél megadott telefonszámokat tárcsáztam. Egyet sikerült megnéznem, ott a csavar mélyedésekben lévő olajpárába beült por rettentett el. A legtöbb BMW tulajdonosnak, amikor szerettem volna élőben megnézni a motort, éppen Németországba kellett utaznia, vagy két hét múlva hív. Azóta is. Biztos az égiek úgy látják, hogy még nem érdemlem meg ezt a márkát. Nagy robogós kiterjesztésem nem jutott abba a fázisba, hogy egyet is szemügyre vegyek, mert a teszteknek „köszönhetően” leginkább egy T-Maxra vágytam volna, de az ilyen áron nem létezik, a Piaggio Beverly 500-as modelljétől meg kicsit tartottam, nem ismervén a típust. Szóval Hornettet vehettem volna, de a magasan vezetett kipufogórendszer gátja a normális csomag szállításnak, ezért kiesett. A Yamaha középkategóriás modelljei csak régebbi évjáratban léteznek ebben az ár sávban. Bandit az általam meghatározott km számláló állás duplájával kapható. Ekkor „újra terveztem”. A külföldről behozott motorokat a látottak alapján eleve kiszórtam, és maradtak a magyar forgalmival rendelkezők, ismét 2000-es évjárattól nézelődtem, és nem határoztam meg a vételár felső határát. Keresgélésem legelején elmentünk megnézni egy Suzuki GSX 600 F motort, amivel teljesen elégedettek voltunk, a kritériumoknak nagy részben megfelelt, egyetlen hibája az volt, hogy a tulajdonos pont 50000 Ft-tal kért érte többet, mint az általam erre szánt összeg. Sokáig hirdette a motort, majd egyszer csak eltűnt a hirdetés. Jó motor volt, eladták. Nézelődtem, de semmi. Már azon voltam, hogy kihúzom a szezont, és elodázom a vásárlást, amikor megláttam egy Kawasaki Z 750 hirdetést.

Régóta tetszett ez a motor, úgy látszik itt az alkalom, hogy megvegyem. Az eladóval folytatott telefon beszélgetésből kiderült, hogy a viszonylag alacsony ár tovább nem csökkenthető, mert külföldre készül távozni, és az írás elején már említett gyors adakozás kétszeres szorzója nála is fontos szempont. A vételár százötvenezerrel haladta meg a költségvetésemet, és még sehol nem volt az átírás költsége. Már azt vettem számba, hogy honnan szerezhetném meg a hiányzó részt, de addig nem megyek megnézni, amíg ez biztos alapokon nem nyugszik. Aznap este felhívott a gyerek és arról beszélgettünk, hogy mennyire nem találok semmit, ami megfelelne. Azt mondta, menjek el, és vegyem meg a GSX 600 F-et, mert annál jobbat úgy sem láttunk, és nem is lesz jobb. Sajnos már nincs fent a hirdetés, valószínűleg eladták.- válaszoltam. Azért a bogár ott maradt a fülemben, ezért másnap előkerestem a noteszemből a telefonszámot, és felhívtam az eladót. Meglepetésemre tudta, hogy ki vagyok, a motor még meg volt, ezért egy újabb időpontot egyeztettünk a próbakörre. Másnap rövid motorozást követően, sikerült az eredet vizsga díját „belealkudni” a vételárba. Így lett egy 2003-as Suzuki GSX 600 F a Motour hosszú távú teszt motorja. Eltelt néhány hónap a vásárlás óta, néhány ezer kilométerrel többet mutat a kilométer számláló, ideje a leülepedett tapasztalatok összegzésének. Na, nem a motorról, az egy másik cikk témája lesz, inkább a vásárlás körülményeinek. Szerettem volna márkakereskedésben, vagy kereskedőtől vásárolni, de míg az előbbinél idősebb, vagy többet futott motorok voltak, addig utóbbinál a külföldről behozott darabok kellették csak magukat. Most a kereskedő azzal jöhetne, hogy azok bevizsgált motorok, beszámításra kerültek, és kiválóan megfelelnének még, csak a vevők megijednek, ha a futás teljesítmény 50000 km feletti. Igazuk van a maguk szempontjából, nem vitatom, de látva a TDM beszámítási árát, azt gondolom meg van a hasznuk rajta, a „nehezen” eladható modellekkel együtt is.

A külföldről behozott gépeken is kell képezni nyereséget, különben be lehet zárni a boltot. De mit tegyek, ha én olyan „igényes” vagyok, hogy szeretném látni Lui mikor vitte utoljára olaj cserére a motort? Lehet, hogy nem ártana a használt motor piacnak egy tisztulási folyamat, hogy a vevők nagyobb bizalommal közelítsenek az eladó felé. Addig is azt tanácsolom a vásárolni szándékozóknak, hogy ne kapkodjanak, nézzenek jól körül, tisztázzák magukban mit szeretnének, ha szükséges, kössenek kompromisszumot saját magukkal, ahogy én is megtettem a vételár tekintetében.

Szöveg és kép: Buny