A BMW partnere a VTR Motorrad AG & VTR Custom cég repülőgép stílusban épített egy motort. A Junkers Ju 52, az 1930-as évek legendás három motoros kereskedelmi és szállító repülőgépe, még mindig sok ember számára ismerős. Az 1936-os Lufthansa szürke-fekete színvilága, D-AQUI lajstromjelű Ju 52-es világszerte ismert. Az 1970-től 1984-ig az USA-ban az amerikai N52JU lajstrom számot kapta, akkori tulajdonosa, Martin Caidin röviden „IRON ANNIE”-nak keresztelte el.
Ez a repülőgép inspirálta a BMW-partner VTR Motorrad AG & VTR Customs ügyfelét, hogy megalkossák a BMW R 18 egy egészen különleges, testreszabott változatát – az R 18 „IRON ANNIE”-t.
Az „építtető“ már évekkel korábban rendelt a VTR Customs-nál egy egyedi R nineT-t az elképzelései szerint, és ezúttal is a repülőgépgyártásból származó stílus elemeket használtak fel. Ilyen például a tankba integrált sebességmérő, amely a pilótafülke régi műszereire emlékeztet, vagy a gyorszáras csatok, ahogyan az sok repülőgépen megtalálható volt.
Feltétlenül kölcsön kellett venni a Ju 52 jellegzetes hullámos alumínium burkolat kialakítását. Ugyanakkor az ülésnek régi nyeregre kellett hasonlítani, és természetesen az „IRON ANNIE” szürke és fekete színvilágát használták a fényezéshez.
Egy BMW R 18 First Edition szolgált a testreszabási projekt kiindulópontjaként. Először a motort kiszerelték és feketére festették. Minden króm alkatrészt feketére festettek, és a villatartók is fekete DLC (Diamond Like Carbon) bevonatot kaptak. A „pilótafülke“ díszítését a lehető legkeskenyebbre és laposabbra húzták, hogy hangsúlyozzák az áramvonalas formát.
A 7 cm-rel rövidebb villa, és az állítható magasságú Wilbers lengéscsillapító kiemeli a motorkerékpár „görnyedt“ megjelenését. Annak érdekében, hogy a motor kisebbnek tűnjön, és filigrán megjelenést érjenek el, 18 és 21 hüvelykes kerekeket vásároltak a Kineo-tól. További technikai csemegeként a Magura verseny-stílusú HC3 hidraulika hengereit szerelték fel a szabványos R 18 fék- és tengelykapcsolók helyére.
A személyre szabott sebességmérő számlapja is kapott egy speciálisan a Zeitzone Zurich óragyártó által készített mutatót. Az egyik nagy kihívás az R 18 IRON ANNIE-val a kipufogódobokon található hűtőbordák kialakítása volt. Ezeknek az alkatrészeknek a párhuzamos és sugárirányú formázása, és egyben harmonikus rögzítése számos kísérletet igényelt.
Ez számtalan munkaórát emésztett fel, hiszen az üzemanyagtartályt, a repülőgép farokrészét, az oldalsó paneleket és a műszerfalat kézi munkával alakították ki alumíniumlemezből. A hagyományos fém repülőgép-konstrukciókra emlékeztető lencsefejű szegecsekkel. Ami egy kicsit bántotta a készítőket, hogy a kézzel készített, fényes alumíniumlemezek milyen szépen csillognak és le kell festeni azokat.
Az eredménnyel azonban rendkívül elégedettek, mert az R 18 IRON ANNIE eltér a jól ismert SPITFIRE kialakítástól. Az R 18 IRON ANNIE vizsgáztatását követően a közúti forgalomban részt vehet, és az is biztos, hogy jó néhány fej fog megfordulni a Genfi-tó környékén.
Szöveg: Buny
Kép: BMW Motorrad