Mióta nem titok, hogy a Yamaha TDM 900 A tipusát választottam túra társunknak az elkövetkezendő évekre, kaptam néhány általam annak idején használt szlogent, miszerint: „Gratulálok az új zongorához!”, meg ” Motorkerékpár gyártót nem találtál?”, és mivel ezek a barátok, minek is nekem ellenség, gondolhatná egy kívül álló. De ez csak inkább olyan törlesztés, nem kell véresen komolyan venni, legalábbis én nem vettem fel, még ha annak szánták is. Szóval a történet ott kezdődött, hogy tavaly decemberben megvettem a motort, és a pluszokban még haza motoroztam vele.
Aztán álldogált a garázsban, és most jött el a jó idő, így lehetőségem volt végre a nyeregbe pattanni.
A kilométer számláló 23000 kilométer felett jár már, ezért elővettem a dokumentációt, és tanulmányozni kezdtem: „Mitől megy a villamos?” – ha már „zenész” lettem. A szerviz könyv adatai alapján utoljára 9981 km-es futás teljesítménynél volt szervizben, tehát a karbantartási táblázat szerint, időszerű a 20000-es átvizsgálás. Szeretem ismerni a motorjaimat, ezért nem szívesen bízom másra az olaj, gyertya és szűrőcseréket. Kiokosodtam a Kezelési útmutatóból, és egyik este nekiláttam a szerelésnek. A Hondák és Suzukik után, úgy gondoltam nem érhet meglepetés. Aztán de! Az olaj szűrő egy kis fedél alatt van a blokk alján. Öt csavar az egész, de a bukócső felfogatása miatt le kellett bontani azt is. Az olajat a száraz karter miatt két helyen kel leengedni, ezzel még nincs is nagy baj, a körülményekhez képest hamar megvoltam vele. Visszaszereltem mindent, a fáradt olajból előkerült mind a két „O” gyűrű a fedél tömítéséhez. Úgy éreztem nincs mitől tartanom. A leírás szerint lebontottam a két oldalsó műanyag burkolatot, kicsavartam a tank rögzítő csavart, és hátra billentettem a tankot. Ez az első ilyen megoldással rendelkező motorom, a többinél simán leemeltem csak a benzintartályt. De én szeretem a kihívásokat! Kerestem egy kalapácsot, amivel kitámasztottam a tankot, hogy az alatta lévő légszűrőház fedelét eltávolítsam.( Itt a tank egy hátsó csapon felnyílik, nem ajánlják levételét.) Aztán nem is értem hogyan, mikor ez lekerült, egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam a légszűrőház alját, meghúztam felfelé, hogy a gyertyákhoz hozzáférjek. Legalábbis az én logikám szerint ennek így kellett volna lennie, de bánatomra a gyertya pipákat se nagyon láttam a sok hengeres fekete vezeték között. Méret alapján találtam ki, hogy hol végződhetnek a kábelek, és rádöbbentem, hogy innen egyszerűen képtelenség a gyertyákhoz hozzáférni. Jó, nem csüggedek, nem hátráltat semmi!
Vissza próbáltam helyezni a légszűrőházat, de az injektor torkokra valahogy nem akart felkapni a gumi. Szerintem itt romlott el valami! Mégiscsak jó lenne látni valamit, mert a neonok fénye kevés volt, elmentem a „steck” lámpáért. Ahogy bekapcsoltam, azonnal kiégett az izzó. Nem bosszankodom ilyenen, előfordul. Elővettem a tartalékot, és fényben úszott a kritikus hely. Ekkor tűnt fel, hogy a gumin egy biztosító gyűrű van – természetesen a gumival megegyező árnyalatban – gyorsan kerestem hozzá „imbusz” kulcsot és kilazítottam. Határozottan jobban passzolt a helyére. Azért a szűk helyen a 2-es imbusszal eltartott egy ideig, míg légmentesen csatlakoztattam a gumikat. Ránéztem az órára és láttam, hogy mára ennyi volt, este tíz felé járt. Összepakoltam, és a gyertya cserét elnapoltam. Másnap egyéb elfoglaltságaim
miatt csak annyi időm volt, hogy a verőfényes délutánban „megvizuáltam” a gyertyacsere lehetséges módját. Ha valaki most azt mondja nekem, hogy miért nem olvastam el a Kezelési útmutatóban, annak ajánlom figyelmébe a feltöltött leírás
tanulmányozását! Nekem megvan az újabb kiadás is, szóról szóra megegyezik szerintem az általam publikált gépelt verzióval, még sincs benne. Sőt, olyan megjegyzést se fűztek hozzá, hogy keressek fel egy Yamaha kereskedőt!:). Furfarag barátommal-kollégámmal beszélgettünk késő estébe nyúló szerelési kalandomról, és adott egy jó tanácsot: Értsd meg a Yamaha logikáját, és menni fog minden! Este azért rákerestem a „guglin” a gyertya cserére, hátha valamelyik fórum rejti a megoldást. Magyar oldalakon erre utaló találat nem volt.
Próbálkoztam még néhány szó összetétellel, de csak a saját oldalamon található kezelési könyvbe botlottam más nyelven. Elővettem maradék német nyelvtudásomat, és magyarról lefordítva, új keresést indítottam. Éreztem én, hogy a precíz német tulajdonosokban nem fogok csalódni! Két fórumon is hasonlóan írták le a dolgot, mégis engem az első fogott meg igazán, ami valahogy így kezdődött: Soooooooo einfach!- talán a legjobb fordítás esetemben a „Mi sem egyszerűbb ennél!” lehetne. A rövidke leírásban az szerepelt, hogy le kell venni a hűtőt, és mögötte a gyári szerszámokkal egyszerűen elvégezhető a művelet. Erre készülve ma hazaértem, „kisfiam” telefonon érdeklődött, hogy mit csinálok délután, mire nagy vonalakban vázoltam az elmúlt napok történéseit, és tervemet a szerviz befejezésével kapcsolatban. A műhelybe kivonulva emlékeztettem gyermekemet az olvasottakra, miszerint ez a művelet: So einfach! Gyorsan lebontottuk az oldal burkolatokat, sorjáztak a csavarok a kis dobozban, mikor ráébredtünk, hogy a hűtővíz leeresztése nélkül esélyünk se lesz a radiátort olyan helyzetbe hozni, ami engedni fogja a gyertyák cseréjét. Ha le kell engedni a hűtő folyadékot, akkor cseréljük is le, erre azt ajánlja a
gyártó, hogy 4 évente illik. Ezen a koron túl van a motor, nem lacafacáztunk, gyorsan beszereztük a szükséges mennyiséget (1,7 liter). Ja, a hűtőfolyadék leeresztő csavarját nem találtam meg, leírva sehol nincs, maradt a „kivéreztetés” csövön keresztül. A gyertyák kicsavarása és cseréje gyakorlatilag innentől kezdve kettő perc, a régi gyertyák szemrevételézésével együtt. Na, akkor gyorsan fordított sorrendben vissza minden. Igen
ám, de 21 éves segítőm a „nagy” crova szárat használta hosszabbítóval az ötös csavar meghúzásához. Mire kimondtam, hogy: Vigyázz, mert azzal megszakíthatod a csavart! – már késő volt. Eleinte próbálkoztam egy fogóval az első villa között benyúlva a villanyak mögötti részen kitekerni a csavar kilógó végét a fék csövek között, de a törés következtében maradt egy kis sorja a másik oldalon, ami miatt megszorult a csavar, és
onnantól se előre, se hátra nem volt nagy mozgás. Mivel a világítást az előző akció során „leírtam”, maradt az elemlámpás rácsodálkozás az eredményre. Innen nincs más
kiút, elkezdtem kifúrni a csavart. Sikerült a menet „rongálása” nélkül ezt megoldani, de plusz egy óránkba került. Többször említettem menet közben, hogy: So einfach! Már vártam egy jó Santana számot, amire annak idején a gyerek keresztapjával befejeztük a szereléseinket (akkor éppen kocsiról volt szó), mert ezen dalok után következett a lejtmenet. Most nem jött, viszont mire kész lettünk a fiam a következőt dudorászta:
Yamaha, Yamaha. Erről eszembe jutott egy régi dal, aminek a refrénjét az elmúlt hét alapján így énekelném: „Yamaha, You’re My Soul…” Éreztem én már, hogy egyre alternatívabb megoldások vonzanak, de azért ennyire mélyen nem gondoltam bele a dolgokba…..:)
Szöveg és kép: Buny