A hosszú, hideg februári napok után, az időjárás is úgy gondolta, hogy mostanra elég a fagyokból. A pénteki felhős égboltot felváltotta a napsütés. Mintha csak a szervezők kedvében akart volna járni, hogy a hajósokkal közös rendezvényen lássa vendégül a Motor Fesztivál az érdeklődőket.
Szombaton a hivatalos nyitás után már gyakorlatilag több perces várakozás, és szemfülesség kellett, hogy egy-egy motorról fényképet lehessen készíteni.
Fel is hagytam az eredeti koncepciómmal, és próbáltam olyan képeket csinálni, ami visszaadja a hely, az idő és a benyomások összességét. Nem véletlen, hogy a legtöbb képen gyerekek ülnek a motorokon, vagy hölgyek. A rendezvény igen családiasra sikerült, és aki úgy gondolja, hogy nincs érdeklődés a motorok iránt, az itt igazán egyszerű eszközökkel lemérhette,ennek az ellenkezőjét. Persze más kérdés , hogyan sikerül ezt majd eladási statisztikában realizálni.
Az dicséretes, hogy a forgalmazók mindenkit próbáltak apró kedvességekkel, egyszerű beszélgetéssel magukhoz édesgetni, magára valamit adó standon volt kávéfőző, hogy ne csak szóban, hanem gesztusokban is megmutatkozzon a vendég fontossága. Az ismert márkák nagy standokon kellették újdonságaikat, néhány perces nézelődés után nyilvánvaló volt, kik érdeklődnek leginkább az adott márkák iránt. A tradicionális márkák inkább az idősebb korosztályt vonzották. A Harley-Davidson és a Triumph felkészülten várta a rohamot, értékesítőket folyamatosan szóval tartották az érdeklődők.
A Honda, Yamaha és Suzuki standon már feladták a kezdeményezést az eladók, rutinosan megvárták, hogy kérdést intézzenek hozzájuk, így se volt sok idejük mindenkire. A Piaggio kiállító helye nem idézte a tavalyi optimizmust, az Aprilia kínálata néhány modellre korlátozódott, Vespa és Piaggio volt inkább a sláger. A piros pólós márka képviselők elvétve elegyedtek beszélgetésbe a látogatókkal, így aztán nagy tülekedést nem lehetett tapasztalni a környéken. A veterán szakág kedvelői sem maradtak látnivaló nélkül, tematikus csomagokban lehetett ízelítőt kapni a múlt század gyártóinak kínálatából.
Az újdonság a veterán árverés volt, a licitre váró motorok állapottól, típustól függetlenül kínálták magukat a téma iránt fogékonyaknak. Tovább sétálva az EMAT-ra nevezett átépítéseket lehetett megtekinteni. Arról nincs információm, hogy kevés nevező volt, vagy végre tényleg csak azok a gépek kaptak helyet a versenyben, amelyek befejezett, egyedi értéket képviseltek. A letisztulás kifejezetten jót tesz ennek a szakágnak, hogy végre elfoglalhassa méltó helyét a motorépítés. Aki olvasgatta a készítők nevét, láthatta, hogy csupa ismert név állította ki munkáit. Cserébe eltűntek a műhelyek sátrai, tisztelet a kivételnek.
A színpadon egy rockabilly zenekar játszott, ha egész nap szólt volna a zene, talán több embert vonzott volna a pavilon ezen része. Akik igazán nem panaszkodhattak, azok a ruházat és egyéb kiegészítőket forgalmazó cégek. A pultok előtt folyamatos volt a sor, sokan dobozokkal, nagy szatyrokkal a kezükben távoztak. A Harley-Davidsonokhoz egyedi alkatrészeket forgalmazó Zodiac sem panaszkodott, szerintük kifejezetten ígéretes a hazai piac. Gondolom ezt megérezve jelent meg idén először az Indian osztrák forgalmazója, érdekes színfoltot adva a kiállításnak. A sok pozitív benyomás mellett, azért kicsit furcsának tartottam, hogy a Kawasaki motorokat a hajók mellett találtam meg, távol az igazi pezsgéstől.
Voltak a motorok körül, de a zöldeknek jobb helyük lett volna a nagy csarnokban. Ami viszont hiányzott, a BMW és a Ducati megszokott nívós megjelenése, ezeket a motorokat inkább csak egy-egy helyen csodálhatta meg a közönség. A motorozást profi szinten űzők is megmutatták magukat, Talmácsi Gábor egy percet nem pihenhetett a szelfik kereszt tüzében, Kovács Niki is jelen volt, egyik legnagyobb gyorsasági istállónk a 220 Volt H-Moto Team ifjú tehetségeivel is lehetett szót váltani.
A bemutatóknak otthont adó D pavilonban végre megjelentek az off-road versenyzők, a kunmadarasi veterán megbízhatósági versenyen indulók. Összegezve a néhány órás séta
benyomásait, azt tudom mondani, kifejezetten jót tett a rendezvénynek, hogy levált asz AMTS rendezvényéről.
Aki látta a „hömpölygő népeket” a kiállítási területen, megbizonyosodhatott róla, hogy így kell ezt csinálni a jövőben is. További képek a Galériában.
Szöveg és kép: Buny