Az időjárásunk a múlt év őszén nem kedvezett a motorozni vágyóknak. A szécsényi túránk után esős napok, hideg és a fűtött lakásban gubbasztás volt soron. Majd egy októberi hétvégére, napsütést irányzott elő a meterológus. Gyors körkérdés után eldöntött volt, menjünk-e vagy sem. A célt Pinguék javasolták, legyen Kecskemét „hírös” városunk.
A reggeli találkozó helyszíne a kecskeméti Tesco parkolója. Pingu láz és egyéb nyalánkságok miatt, a ruháját kölcsön adta lányának, így Csigu egy a megszokottól picit fiatalabb kiadású leányzóval gurult be. Ede, Janival Pestről érkezett, mi útközben csatlakoztunk hozzájuk. A többi motoros ember és asszony már nem akart fagyoskodni,Kecskemét pedig annyira nem is volt hideg…A kecskeméti arborétumot támadtuk meg elsőnek, a délelőtti nyitva tartás miatt. A térképen kinézett, és kitalált útvonalon szokásunkhoz híven legalább háromszor tévedtünk el. Azt is hozzá kell tennem teljesen mindegy volt, hogy éppen akkor, ki ment elöl. Így igazán körbe motoroztuk a bel- és külvárost. A cél elérése után az eldugott kaput megtaláltuk, és gyalog vágtunk neki a több hektárnak. A bejáratnál elolvastuk, hogyan is kell viselkednünk odabent. Egy kicsit furcsa pontját megjegyeztük magunknak: „Sárkányt eregetni tilos!” A jelenlévő hölgyek mindig kivételek, de akinek a párja hajlamos a sárkányosodásra az arborétum látogatásánál kérjük vegye ezt figyelembe! A nap kisütött, a beszélgetési témák között csapongtunk. Az arborétum, az ősz ezer színével volt megfestve. Szebbnél szebb bokrok, virágok, különleges fák sokasága előtt álltunk meg csodálkozva. Sajnos a nevüket nem tudtuk meg, mert nagyon kevés növény mellé vagy elé volt kihelyezve tábla. Vagy nem raktak, vagy már nincs meg. A nagyobb kereszteződésekben elhelyezett, képekkel illusztrált táblákról egyöntetű véleményünk alakult Kecskemétki. Ezeket a térképeket azért rakták ki, hogy a séta folyamán az előtted álló nagyobb területet, a növény képével és útjelzéssel együtt megmutassák. Őszintén megmondom, hogy nem tudtuk eldönteni egyetlen táblánál sem, hogy vajon akkor hol is állunk éppen. Valószínűleg bennünk volt a hiba… Amikor kiválasztottunk valami számunkra nagyon érdekeset, majd megpróbáltunk a táblák alapján arra indulni, hát egyszer sem találtuk meg azt amit kerestünk. A sokadiknál feladtuk, és csak céltalanul csatangoltunk a növények között. Így aztán nem találtuk meg a kilátót és a mamutfenyőt sem. Nekünk csak olyan nagyságút sikerült fellelnünk, amelyre ugyan ez a név volt kiírva, de méretben sokkal kisebbet kaptunk.Kecskemét Azért a Mária kápolnát megtaláltuk, és a körötte található Magyar Szentek sétányát is. Gyűrűkura a szabadtéri oltáron állva beszédet intézett hozzánk, amelyben megosztotta velünk azon álláspontját, miszerint keressünk egy éttermet, mert már éhezik. Hajnal bújkált egy kicsit a fák alatt, majd kifelé menet meghallgattuk előadását a Ginkgo Biloba jótékony hatásáról, különös tekintettel a 40 felettiek kezdődő problémáira. (Azóta már ő is közénk tartozik!)
Érződött már a tél közeledte, a hideg és a korai sötétség miatt lassan indulnunk kellett, függetlenül attól, hogy nem jártuk be az egész arborétumot. Ebédelni az Auchan áruházban ültünk le.(Persze ilyenkor Czövi nincs velünk!) Ede ajánlotta, hogy ott elég jó a kaja, és olcsó. Számunkra akkor vált nyílvánvaló, hogy miért ide kellett jönni, amikor a pincér hölgy régi ismerősként üdvözölte Edét. Nagy mosolyok kíséretében szolgált ki minket. Firtató Kecskemétkérdésünkre, hogy honnan ez a jó ismeretség, Ede töredelmesen bevallotta, hogy kollégáival idejárnak enni, mikor a Mercedes gyár építkezéséről „kiugranak pár falatot bekapni”. Ebéd után, tettünk egy rövid sétát még a belvárosban. A Cifra Palotát és a vele szemben található Tudomány és Technika Házát idő hiányában nem néztük meg belülről. A főtéren és közvetlen közelében, több képzőművészeti alkotás található a parkokban. Régi játékunkat elővéve, távolról próbáltuk meg kitalálni, hogy vajon mit ábrázolhatnak? Ráébredtünk mennyire földhöz ragadt és szegényes a fantáziánk. Volt olyan alkotás, amiről a tábla elolvasása után sem tudtunk meg többet. Sőt, inkább csak összezavart bennünket!
Visszaültünk a motorokra és hazafelé vettük az irányt. A városban még együtt motoroztunk, aztán szétváltunk és mindenki tudta, hogy ezzel lezártuk a 2009-es szezont.
További képek a Galériában.

 
Szöveg: Hajnal, Buny
Kép: Csigu