A Büse dzsekim után használtam néhány nem túl ismert márkától származó motoros ruhadarabot, de sosem voltam igazán elégedett egyikkel sem. Hiába, ha az ember egy ilyen nagy márkával kezdi, akkor az lesz az összehasonlítási alap. Kellett nekem mindjárt az újra kezdésnél ilyen márka sznobnak lennem?! Tehát ott álltam néhány évvel ezelőtt a motoros túra öltözék vásárlásának kapujában, és azon tanakodtam, melyik lenne a legjobb, ami árban elérhető, a megjelenése is tetszik és nem utolsó sorban megfelelő védelmet biztosít. A nagy keresgélés, akciók tanulmányozása végén a Mugen Race maradt fenn a rostán.

A költséghatékonyságra hangsúlyt fektetve, az őszi akciót követően a kiállítási árleszállítást kihasználva beszereztem a nadrág és kabát együttest.

A kabát esetében a szürke alapszínre szavaztam, hogy a nyári időszakban ne tetézzük a fekete színnel a kabát belső hőmérsékletét. A nadrág esetében ragaszkodtam a feketéhez, az „út pora” és egyéb szennyeződések (pl.: kátrány felverődése frissen javított útszakaszon) miatt.

A próba során kiderült, hogy a kabát szabása kifejezetten jó, az egyenes szabású hosszított fazonú előzőleg hordottakhoz képest. Kifejezetten jól beállítható a derék résznél, és annyira nem hosszú, hogy motorra felülve fel kelljen húzni a hátsó részét, mert kényelmetlen ülni rajta.

Cserébe egy kicsit sportosabb motorokon sincs kint az ember dereka. A nadrág kialakítása is hasonló, nem lóg, elég jól idomul az ember combjához, a szárak alsó részén majdnem térdig felhúzható a cipzár a könnyebb fel- és levétel érdekében. Talán néhányszor használtam ezt a lehetőséget, az öltözködés nem jelentett problémát, mert a szárak elég tágak voltak cipzár nélkül is.

A dzsekinél sok állítási lehetőséget adtak a karon, illetve a derék résznél lévő hevederek. Hidegben a bélés miatt engedni kellett a karoknál, aztán melegben összébb húztam és már nem éreztem lobogósnak a felkarnál a szövetet. Az ujjakon vízhatlan cipzár és egy tépőzáras csuklópánt segített a szél elleni védelemben. Hűvös időben a hosszú kesztyű megfelelően rátakart az ujjára, nyáron a rövid száras kesztyű befért a mandzsetta alá, és a tépőzárral lehetett szabályozni a levegő beáramlást a külső hőmérséklet függvényében. Ha lazábbra hagytam, akkor a menetszél segített az átszellőzésben, mert a felkar bicepsz mindkét oldalán cipzáras szellőzőt alakítottak ki.

Ezzel a dzsekivel soha nem volt olyan, hogy az izzadtság miatt az alkaromra tapadjon a bélés. A mellkas részen szintén kialakítottak két hálós nyílást, ez a felső test szellőzését biztosította. Az igazat megvallva nyári forróságban jól jött a színválasztás és a szellőzők, de a megállásnál azért jobb volt levenni. Mindig fontos, hogy a kabátban hová lehet rakodni a szükséges apró holmikat. A zsebek száma és mérete ezért lényeges. A
vízhatlan zsebek egyikében tároltam az irattárcát, a másikba a pénztárca került. Ne kis
kártyaigazolvány tartóra gondoljunk hanem olyanra, ami a forgalmi engedélyt is képes elnyelni.

Egy-egy tesztmotor forgalmija is kényelmesen befért még a tárca mögé, így
elmondhatjuk, hogy méretesek a felső zsebek. A derék rész alatti zsebek ennél még nagyobbak, felső tépőzáras nyitásuk révén a berakott papír zsebkendő, kulcscsomó képtelen kiesni belőle mélysége és jó záródása miatt. A külső mellett fontos a belső zsebek használhatósága is, a bal oldali irattárca elhelyezésére is kiváló, a jobb oldali csak mobiltelefon befogadására alkalmas. Mobil alatt itt ne okos telefont tessék érteni. Nagyon szerettem a nyak kialakítását, mert elég magasan lehetett tépőzárral útját szabni a beáramló levegőnek. Nagyjából a sisak pántig felért, amiért hűvösebb időben voltam hálás, mert a nyakat nem érte közvetlen a szél, ilyenkor „csak” a sisakalja és a dzsekinyak felső közötti rész maradt szabadon, aminek takarására egy cső sál kifejezetten jó megoldás. Még egy nagyon fontos dolog, hogy a használat ellenére a dzsekinyak belső részén semmilyen bolyhosodás, kopás nem jelentkezett. A nadrág hasonlóan jó viselet, eltekintve a fekete szín hő elnyelő képességétől. Ezt hivatott csökkenteni a comb részen kialakított két szellőzőnyílás, aminek funkcionalitását nem tapasztaltam.

A viszonylag szűkre szabott derék rész és a kényelmes viselet miatt, két külső cipzáras zsebet alakítottak ki rajta, ami a motor kulcsának, vagy egy zsebkendő elhelyezésére kiváló, egyéb tárolási funkciókat ne várjunk el tőle. Az alsó és felső ruházat is rendelkezett a szabvány előírásainak megfelelő védelemmel. A nadrág térdénél és a csípőnél elhelyezett protektorok mosáskor kivehetők. Az igényesebbek nagyobb védelmet nyújtó kiegészítőkre cserélhetik. Pozitív volt, hogy a térdvédő behajlított térdnél megfelelő helyre került, nem volt mélyebben vagy magasabban, nem kellett igazgatni. A dzsekinél hasonlóan jól eltalált a védelmi rendszerek elhelyezése vállnál és könyöknél, gyárilag gerincvédő is van benne, ez szintén kivehető. A váll protektoroknál a kabát külső részén megerősítették az anyagot fekete kemény műanyag betétekkel, hogy esésénél nagyobb védelmet nyújtson. Amúgy a külcsínnek nem ártottak vele, ahogy a fekete „pöttyös” díszítés is tetszetős. A jobb láthatóság érdekében fényvisszaverő „csíkokat” varrtak a nadrág oldalára, ami ívesen követi a cipzárnál alkalmazott másik anyag szélének illesztését.

A nagy méretű Mugen Race emblémával kifejezetten jól sikerült külcsínt kölcsönöz a ruhadarabnak. A kabát hátán középen és a két szélen fut végig a „láthatósági csík”, megfelelve az előírt követelményeknek. Ahol ennyi fény van, ott az árnyékos oldalról is kell néhány szót ejteni, hogy teljes legyen a kép. A dzsekit és a nadrágot több éven keresztül használtam teljes megelégedettséggel, de a nadrág derék patentja elég gyenge volt. Az első év után már egy hasizom feszítéssel képes voltam kipattintani, ezért a derék részen lazábbra engedtem a hevedert, hogy még ne essen le rólam, de azért teljesen felöltözve, motoron ülve, kesztyűben ne kelljen a patent két részét keresgélve helyre állítani a viselés komfortját. A dzseki ujjainak alsó részén a szövet kopásából eredő bolyhok jelentek meg, ami nem feltűnő, de azért ott voltak. A kabát hátán középen futó „Tourbanisation” feliratot viselő betét varrása is bolyhosodni kezdett, bár tudnám milyen igénybevétel hatására? Még egy tapasztalat, a szürke jól néz ki, de azért jobban látszik rajta a kosz, mint a feketén, tehát többszöri mosást igényel.

Aztán az is megeshet, hogy csak az általam használt daraboknál fordultak elő ezek a hibák. Mindezek ellenére szerettem az öltönyt egy olyan őszi napig, amikor pulóvert akartam venni a hűvös miatt, és hiába engedtem ki a karján a hevedereket, nem lett sokkal kényelmesebb a viselet. Mi lesz így velem tavasszal, ha szeretném még a bélést is visszarakni? Tudomásul vettem, hogy a sok éves gimnasztikával eltöltött idő izmok formájában jelent meg a felső testemen, amit a kabát nem tud követni. Szomorúan az eladás mellett döntöttem, de szerencsére baráti körben akadt új tulajdonosa az együttesnek. Remélem nála is évekig szolgál majd az új tulajdonos megelégedésére.

Szöveg és kép: Buny