Hans Hansson fontos név a Husqvarna történelemkönyvében, 51 éves karrierre tekinthet vissza a márkával. Nemcsak tehetséges motokrosszos volt, hanem 1962 és 1979 között kilenc alkalommal megnyerte a híres „Novemberkåsan” -t, és ugyanennyiszer a nemzeti enduro bajnokságot is. Hansot a gyárban is foglalkoztatták, ahol fejlesztő munkát végzett, új technológiákat tesztelt.

A nyugat-svédországi Tibrosban élő Hans “Hasse” Hansson karrierje 1958-ban egy újjáépített Silverpilenes verseny bemutatkozással indult Örebro-ban, de Hansson akkor még nem volt sikeres. „Gondolom, generációm legtöbb fiatalja kezdett versenyezni a Silverpilenen” – mondta.

Hans Hansson – Husqvarna

Némi gyakorlás és két év kitartó versenyzés kellett hozzá – amelyet akkoriban a megbízhatóság érdekében „T” -nek neveztek -, mire a ranglista felső részére került a neve. 1960-ban Hasse a harmadik lett az országos bajnokságban a 175 köbcentiméter feletti kategóriában, a következő évben Monark gépét a hatodik helyre vitte ugyanebben a géposztályban. Komoly Husqvarna-karrierje 1962-ben kezdődött, amikor Hansson megszerezte első nemzeti bajnoki T-címét 51 ponttal, ekkor 11-gyel verte a második helyezettet.
„A saját motorkerékpárjaink kialakításával és beállításával megtanultuk, hogyan kell kezelni a motorokat. Összehasonlítva a modern korral, ma egy teljesen felkészített motorkerékpárt vásárolnak az emberek. – véli Hansson.

Hans Hansson – Husqvarna

Hasznos volt ismerni a gépet, mert a saját képességeihez igazított, kifinomult motorral tudott elindulni az ember. Ennek eredményeként olyan gép jött létre, amely megfelelt a saját vezetési stílusnak. ”
Ezért sikerül 1963-ban ismételnie enduros sikerét, megszerezve második országos bajnoki címét. Az ISDT-ben azonban fel kellett adnia a küzdelmet, miután lábát törte. 1964-re a motocross kötötte le inkább a figyelmét, és Hasse négy szezont ment egy 351 köbcentis kétütemű Lindströmön, amelyet Dél-Svédországban készítettek Husqvarna alkatrészek felhasználásával.
„Ez vonzott, szélesítette látás módomat, hogy részt vehettem a motokrossz versenyzésben” – mondta.

Hans Hansson – Husqvarna

A legjobb eredményem az 500 köbcentis géposztály hatodik helye volt. Ezekben az években csak néhány enduro versenyen indultam, de 1968-ban ismét visszatértem a csúcsra, amikor megszereztem a harmadik svéd enduro bajnoki címet .”
A Husqvarnának volt egy nyolcfokozatú katonai automata váltós prototípusa, amelynek kialakításában Hans sokat segített. Sikeresen versenyzett ezzel a géppel, és automatikusan a Husqvarnánál kötött ki. Felvették, hogy fejlessze az új nyolcfokozatú sebességváltót Ruben Helmin mérnökökkel együtt. A négy sebesség megfelelő volt a motokrossz számára, de nem rendelkezett megfelelő sebességtartománnyal, túl sokat pörgött az offroad versenyekhez.

Hans Hansson – Husqvarna

A komplex megoldás egy hosszú és felezős sebességváltó volt, de ezek átváltásakor a versenyzőknek meg kellett állniuk. A koncepció egy kétfokozatú elsődleges hajtás volt, amelyet a kormányon lévő kar vezérelt, de a kialakítása bonyolult és költséges volt. Idővel megtanulták hogyan lehet a hosszú és a felező tartomány között sebességet váltani, de a Husqvarna soha nem csinált olyat, ami menet közben is működött volna. Az eredmény azonban pozitív volt, és a nyolc sebességes Husky használata minden eddiginél rugalmasabb volt. Amikor Hans 1968-ban a „Novemberkasan” versenyen győzelmet aratott az unortodox motorkoncepcióval, így nyilatkozott: „A motokrosszban és az enduro-ban motorozás közötti különbség a pálya elrendezésének ismeretében rejlik.

Hans Hansson – Husqvarna

A motokrosszban folyamatosan lehet gyorsan haladni, de az erdőben nyitott szemmel kell menni, az esetlegesen felbukkanó akadályok miatt. ” Tehát Hans Hanssont „labor patkányként” alkalmazták a vállalat teszt- és kísérleti részlegében. Mindennapi munkája magában foglalta a mechanikai szerelési feladatokat, és a prototípusok tesztelését. Őszinte volt hozzám, amikor erről a nagyon különleges Husqvarna projektről beszélt: „Az 1970-es években a legtöbb időmet annak szenteltem, hogy véglegesítsük a hadsereg gépét. Ez az automata sebességváltóval ellátott motorkerékpár nagyon érdekes volt, ezért is versenyeztem vele valós körülmények között. Eleinte laboratóriumunkban végzett kísérleteink miatt vettem részt versenyeken, de hamar kiderült, hogy az automata gépünknek versenykörülmények között is sok előnye van.  Többek között a lámpák is jobban működtek az automatikus sebességváltóval.

Hans Hansson – Husqvarna

„Folyamatos motorterhelés alatt több fényt kaptunk, ami segített megnyerni a harmadik Novemberkåsámat Örebro-ban 1974-ben” – emlékezett vissza Hasse. „Régi motorkerékpáromon a lámpa csak maximális fordulatszámon adott teljes fényerőt, de az automata segítségével már 1200 fordulat / perc sebességtől egyenletesebb és megbízhatóbb fényt kaptunk. Következésképpen ki kellett cserélnünk a generátort, és továbbfejlesztett verzióra volt szükségünk. ” Hans Hansson öt győzelmet aratott a „Kåsa” -n, három győzelem után végleg elhozta a trófeát. Emellett összesen kilencszer diadalmaskodott Husqvarna-val az országos enduro bajnokságban. Hasse átkelt az Atlanti-óceánon is, hogy részt vegyen a Las Vegasból induló „Mint 400” -on. Géposztályában győzni tudott a nevadai sivatagban, amire ma nagyon büszke. „Nos, nem versenyzek már, de előfordul, hogy motorral megyek néhány poros vagy kavicsos pályán” – mondta nagy mosollyal. Hasse egy barátjával motorozott, amikor hirtelen erősen fékezniük kellett, hogy el ne üssék az úttesten áthaladó embert. Barátja odahajolt, és azt kiabálta Hansnak: Gondoljunk csak arra, amikor bottal kell majd járnunk. Akkor is a leggyorsabb akarok lenni! – hangzott Hansson gyors válasza.

Szöveg: Buny

Kép: Husqvarna