Hosszútávfutó Büse Rider

2003-ban kaptam a családtól Karácsonyra első textil motoros dzsekimet. Addig bőrben „nyomtam”, elvégre az illik a motoroshoz. Aztán egy rövid motorozás megváltoztatta a véleményemet, és engedtem a textil csábításának. A Büse Rider dzsekije árban és minden olyan fontosnak tartott kívánalomnak megfelelt, amit én elvártam.
Teltek-múltak az évek, én minden szezon kezdetén beraktam a bélést és felültem az első napfényes napon a nyeregbe. A meleg érkeztével kikerült a bélés, és rám „rohadt” a kánikulában a ruha, majd a hűvösebb napok beköszöntével az utolsó gurulásnál ismét béléssel szolgált derekasan. Észre sem vettem, hogy szalad az idő. Tavaly szezon kezdetkor a szokásos rituálé keretében elővettük a felszerelést, ekkor Hajnal szemét megütötte a kabát váll részén látható fakulás. Ha rajtam van a kabát nem látom, ezért nem fordítottam rá nagy figyelmet. Ettől függetlenül nem hagyott békén párom, és csak mondta, hogy cseréljünk. Próbáltam ész érveket felhozni kényelmes dzsekim védelmében, hogy: ez inkább csak „patina”, és egy újban borzasztóan néznék ki – de hajthatatlan volt. Az utolsó végszava szerint, ez egy kitűnő alkalom arra, hogy új teszt kabátot vásároljunk. (Feladtam.)
Ha már új kabát van, a régiről igazán érdemes megemlékezni egy cikk erejéig, hátha valakinekBüse Rider segítségére leszek az információkkal. Rosszat nem tudok mondani róla, ezért arról fogok mesélni, hogy miért szerettem.
A Büse egy jó márka, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott itthon, és kevés motorossal találkoztam, aki hasonlót hordott volna. Az első szempont ami mellette szól, az a hosszított fazon. Ez hűvösebb napokon nagyon jó, mert nem ugrik szét a nadrág és a kabát hátul, tehát nem muszály a vesevédő,az összecippzározható kombi cucc, és hasonló szépségek, amelyek csak nehezítik az amúgy sem egyszerű öltözködést. Nyáron, városi forgalomban egy farmerral kiegészítve, egész urbánus kinézetet kölcsönöz az embernek. Akár egy hivatalba, vagy egyszerű megbeszélésre is el lehet menni, mert a csizma fekete, a farmer ráhúzva a szárára és normális kinézetet ad. A dzseki meg felakasztható a fogasra, és az alatta lévő ruházat szabadon választható. Elegánsabbaknak ing, lezsereknek poló dukál hozzá. Ezt nagyra értékeltem használata során. Sok ma kapható társával ellentétben a gallér rész kialakítása meggyőzött az évek során arról, hogy a német gyártók tudják mit gondol egy túra motoros a nyak védelemről. A legtöbb bőr és textil dzseki nagy nyak kivágással készül, ami nyáron jó, de esőben az első beázási hely. A sál vagy kendő használata mindenképpen indokolt ezeknél a fazonoknál, de soha nem lesz tökéletes, valljuk be. Ezt kiküszöbölendő a Büse álló, magas nyakrésszel készítette a kabátot húzózárral, amit kénye-kedve szerint állíthat a moBüse Ridertoros, az időjárás függvényében. A belseje polár, ez kifejezetten kellemes, annak ellenére, hogy a nyak záráskor elég szoros. A cippzárt egy záró hajtóka takarja, amely teljes hosszában tépőzárral rögzíthető, felül még egy plusz pántos tépőzárat is tettek, ami biztosítja, hogy teljes felhúzás esetén se oldódjon a tépőzár kötése. Jó is volt ez hideg időben! Ami nagyon eltalált ennél a résznél, az a magasság. A bukósisakot felvéve az állszíj magasságában ért véget, ezzel biztosítva a minél kisebb fedetlen bőr felületet. Sisak maszkkal kiegészítve tökéletes egységet alkotott. A kabát hossza miatt alkalmaztak a derék résznél egy gumis összehúzott részt, ez hozzájárul a melegebb érzéshez, mert a nadrágok derék része felett kezdődik, elég hosszú még ezek után is az alsó rész, hogy a nadrágot fedje, és elkerüljük a szél beáramlását. A zsebek kiosztása általánosnak mondható, de a zsebbe nyúlva érdekes jelenség az alsóknál a méret, és az elhelyezkedés. A külső zsebben bármit tárolhatunk, mélysége miatt a legalkalmasabb a kapu és egyéb kulcsok tárolására, és kesztyűben is elő lehet ezeket onnan varázsolni. A zseb polár béléses, ami zsebkendő vagy fázós kéz elrejtésére is tökéletes. Ebből nem hagytam el soha semmit, pedig nem volt becippzározva. A két felső, külső zseb a gyártó által vízhatlannak minősített, és ezt csak megerősíteni tudom. Belül orkán szerű anyag a bélése, és a ráhajló tépőzáras záró résBüse Riderz nem engedte elázni a pénztárcámat és az irataimat. A kabát belső részén a húzózár mellett ferde zseb van kialakítva, én ebben hordtam a mobiljaimat, bár volt feleségem egyszer kegyetlenül megázott, és a zsebben tartott mobil belső szerkezeti elemei szárításra szorultak utána. Még egy klasszikus belső zseb is kínálkozik a pakolásra, de nem használtam soha. A bélés egy mozdulattal becippzározható volt, az ujjak végén két helyen patentos nyelvvel került rögzítésre, ami abban a pillanatban hasznossá válik, ha vastag pulóverre vesszük fel, mert a nylon belső anyagon könnyen csúszik, és nem akad meg a pulóver ujja, ráadásul a bélés sem gyűrődik össze-vissza a felvétel során. Nem kell az ujján benyúlva igazgatni, macerálni. (Ezt én mennyire utáltam volna!) Egyszerű és könnyen felvehtőnek minősítem. Az egész dzseki tulajdonléppen műanyag szálakból készül, mégis érvényesül az, hogy menet közben se nem meleg, se nem hideg. Abban a pillanatban, ha megáll az ember a nyári kánikulában érzi, hogy merre csurog a verejték, de indulás után hamar feledni lehet ezt a kis hőmérséklet kilengést. Ettől függetlenül soha nem fáztam meg benne izzadás ide, izzadás oda. A húzózárakra kis fityegőt raktak, ami nem szakadt el, és kesztyűben is kezelhetővé tette. Praktikus. A tépőzárak nem veszítettek záró képességükből semmit, pedig az ujjaknál minden le- és felvételkor újra kellett nyitni-zárni.
Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a védelemről. A hát közepén, a könyök éBüse Riders váll részen ütésre kemyényedő, szabványnak megfelelő protektorok vannak. Egyszer estem (gyökkettővel), de a kabát felületén látható horzsolástól eltekintve nem lett semmi baja, és nekem se. A fényvisszaverő csíkok némi kopást szenvedtek, de állták a sarat, ahogy a feliratok is. Elhelyezésük nem feltűnő, mégis kellően figyelem felhívó. Utoljára néhány szót a tisztításról. Nem kis időmbe került, míg a nagy belevarrt nyelven lévőismertető apró betűiből kiböngésztem, hogy nem lehet mosógépben és vegytisztításban eltávolítani a felesleges koszt. Az ajánlottakat szem előtt tartva, a kádba vizet engedtem és egyszerű szappanos vízben áztatva, kézzel átnyomkodva, gyúrva mentesítettem a rárakódott út porától. Nem veszített semmit vízállóságából, amit a rávett esőruha miatt soha nem tudtam teljes mértékig tesztelni. Eső azért érte, de „dézsa effektusban” nem vizsgáltam. (Valahogy jobban kedvelem a száraz alsó ruházatot, ezért elnézést kérek!)
Hét év használat után elköszöntünk egymástól. Új gazdája bőr szerkós fiatalember, aki most ismerkedik a textil adta lehetőségekkel. Úgy érzi a bőr nyáron nagyon meleg és kényelmetlen. (Tudom miről beszél.) Ő is megtette az első lépést a modern anyagok használata felé….

Kép és szöveg: Buny