Hihetünk-e a reklámnak? – Yamaha X-MAX 400
Sokan kétkedve fogadják a cégek marketing fogalmait, amikor összehordanak minden félét új termékükről, hogy az valójában mennyire sokoldalú, meg kényelmes, és ennél nincs is jobb. Annyira elöntötte az életünket már a reklám, hogy nem is figyelünk rá, de talán egyszer érdemes volna leellenőrizni, hogy igaz-e, amit állítanak? Ez vezérelt, amikor a Yamaha legújabb közép kategóriás robogóját megkaptam kipróbálásra. A Yamaha honlapján talált PR szöveg (piros szín) a mankóm, ez alapján írom az általam tapasztaltakat.
Itt az X-MAX 400. A következő X-MAX szint. Dinamikus, új karosszériájával, pehelykönnyű vázával és a kiváló minőségű Yamaha X-MAX kialakítással ez az új, nagy teljesítményű mindenes arra készült, hogy izgalmat és élvezetet nyújtson!
Az X-Max 400 valóban idén jelent meg, és mivel eddig csak 250-es testvére létezett, ezért helyén való, hogy egy új szintet alakítottak ki a nagyobb motor beépítésével. A karosszéria erősen hasonlít a T-Max-ra és az X-max 250-re is, beleillik a családi fotó albumba. A minőséggel senkinek nem lehet problémája, szépen illeszkednek a műanyag alkatrészek, nem zörögnek, még a „mogyorós csoki” felületű burkolaton sem hallottam a kisebb robogóktól megszokott „nyiszetelő zizegést”. A teljesítménye valóban felülmúlja a 250-es változatét, 23,18 kW-os (31,5 lóerő/ 7500 fordulat) teljesítményéhez közel 34 Nm nyomaték társul 6000-es fordulatszámnál. Az adatok nem sokban térnek el a tavalyi használt piac legkedveltebb robogójának – Suzuki AN 400 Burgman – hasonló értékeitől, Yamaha X-Max 400ezért mondhatjuk, hogy izgalmassá teheti az értékesítési versenyt a két robogó között. Az élvezet akkor jön el a Yamaha számára, ha kis hazánkban jobban fogy majd, mint jól bevezetett konkurense. Persze tudom a marketingesek nem erre gondoltak, amikor az izgalmat és az élvezetet papírra vetették, de erről majd később lesz szó.
A nagy teljesítményű, 400 ccm-es motor és a pehelykönnyű váz sportos teljesítményt, könnyű vezethetőséget és gyors előzést biztosít. A nagy sebességű utazástól a városi ingázáson keresztül a hétvégi túrázásig, ez az elegáns maxi robogó mindenre képes.
A nagy teljesítmény mindig relatív dolog, szerintem arra gondoltak, hogy ezt valójában hogyan éli meg a motoros a nyeregben. Őszintén megmondom engem is meglepett a robogó, ezek után élveztem ahogy sokan érdeklődve méregették egy-egy megállásnál, hogy mi ment el mellettük, ha beértek! Két rövid történet az elmúlt napokból: A 4-es főúton haladtunk két személlyel, amikor az Üllőt elkerülő szakaszhoz értünk és a piros lámpánál, – az autóútra felhajtás előtt – a sort előzve előre hajtottunk és megálltunk egy 650-es Burgman mellett. Végig mért minket gazdája, és a lámpa zöld jelzésére elindult. Mivel szorosan követtük, ezért folyamatosan gyorsított, a kis versenyben nem akartam lemaradni, én is odahúztam. Egyre fokoztuk a sebességet, majd 100 körül érezhetően elnyúlt már a nagyobb motor, a kis 400-assal nem tudtuk két személlyel tartani a lépést. Persze később beértük, és elmentünk mellette, mert jobbra felhajtott az M0-asra, mi meg haladtunk tovább a reptér felé.:) A másik eset a városban történt. Reggel kis csúszásban voltam, csak háromnegyed órával később riadtam, mint az elfogadható lett volna, ezért kihasználva a lehetőséget robogtam a munkahely felé. Az egyik lámpánál egy 650-es Bandit mellé soroltam be. Indulásnál simán ellépett, de ő nem sietett, ezért hamar elmentem mellette, és csak a harmadik lámpánál ért utol, a sor mellett előre gurulva. Köszöntünk egymásnak, végig mérte hófehér motoromat, és fürkésző tekintete egy számot keresett, ami magyarázattal szolgált volna a vehemens gyorsulásra, de az X-Max feliraton és az öblös kipufogón kívül semmi nem árulta el neki, hogy mivel akadt össze. Mivel ő nem sietett, én gyorsan húztam tovább. Nagyjából a sportos teljesítményre, és a nagy teljesítményre ez a két kis történet lehet magyarázat. Kíváncsivá tett ezek után a motor, felhajtottam az autópályára, és két személlyel tartósan 130-as utazótempót tartottunk, innen már nagy gyorsulásra ne számítson senki, ha előzni kell. Egy személlyel azonban még hajlandó tovább gyorsulni, és az engedélyezett sebesség határokat jelentősen túllépni. A pehelykönnyű váz valóban igaz lehet, bár a motor 211 kg-os tömege azért nem kevés, de ezt menet közben nem lehet érezni. A túrázás fogott meg leginkább a szövegben, azért ránézve a robogóra minden marketing dumának van határa! Utána néztem, és a Majesty-hez – házon belül innen származik a blokk – kínálnak a Givi-nél oldal táska tartó konzolt, nagy top case tartóval, és erről a szintről már csak egy lépés, hogy ehhez is elkészüljön. Akkor már elmondható lesz, hogy túrázásra is alkalmas.
Az X-MAX 400 egyben praktikus és stílusos, hiszen még két, a teljes arcot védő bukósisak is elfér az ülés alatt. Ez a lenyűgöző robogó kettős úszóágyazású első tárcsafékekkel, LED-es első és hátsó lámpákkal, továbbá modern műszerekkel van felszerelve.
Praktikus kiegészítőkkel felszerelve vettem át a motort, a komfort ülés mellé utas háttámlát is tettek fel. Az üléssel azért nem voltam teljesen kibékülve, elég széles volt, ami nehezítette mindkét láb letételét. Utasom arra panaszkodott, hogy az ülésen annyira szét kell tegye a lábát, hogy nagy sebességnél belekap a szél, és szorítania kell engem, hogy ne legyen kényelmetlen. Első randis pároknak még akár ez jól is jöhet!:) Szóvá tette, hogy az utas kapaszkodó feljebb van, mint az ülés szintje, és ehhez hozzáér az ember combja, ami a magyar utakon az egyenetlenségek közvetítőjévé válik pillanatok alatt. A rugózásra nem lehet panasz, a két hátsó rugós tag a leglágyabbra volt hangolva, és a keresztbordák estek csak rosszul ezzel a beállítással. Az első plexi magasra nyúlik, mégis alacsony menet közben, mert a sisakra tereli a szelet. A hátsó ülésen a menetszélben úgy érezheti magát az ember, mint az „Országúti diszkóban”, mert pont odakavar és rángatja, a magasabb ülés pozíció, és a vezetőtől való távolság miatt. A reklámban erről nem esett szó. Az ülés alatti tér valóban pazar, ha valaki egy sisakkal, meg laptoppal utazik, akkor is van még hely bőven. A teszt motoron nem volt ABS és integrált fék sem, ettől függetlenül nagyon rövideket lehetett fékezni a kombinált használattal. A lámpák a modern kor követelményeinek megfelelően néznek ki, és úgy is világítanak. A műszerfal folyadék kristályos része a legfontosabbakról informál, az analóg sebességmérő és fordulatszámláló a piros háttér világítással az elithez tartozás érzését kelti a vezetőben. Ahhoz, hogy sikeres legyen a hétköznapi ingázásra, túrázásra, nem lehet magas a fogyasztási érték. Az első két történethez tartozó érték 4 liter volt, később a visszafogottabb gázkezelés eredményeként sikerült 3,8 literest produkálni. Azt hiszem túra szempontból is jók ezek az adatok, a legjobb azonban a gyári mobil töltő volt, ami közvetlen a kormány közepére került, így akár az okos telefont GPS-ként használva kifejezetten előnyösebb, mint a hagyományos túra gépekre utólag felszerelhető konzolok és tartók.
Összegezve a tapasztalatokat és a hirdetésben megjelent szöveget, azt kell mondjam, nem beszéltek mellé. A Yamaha az X-Max kapcsán őszinte volt, és azt sem rejti véka alá, hogy motorjáért 1.748.000,- Ft-ot kér, kell még reklámozni?
Szöveg és kép: Buny