Az alapeset mindenki számára ismerős, vesz az ember egy motorkerékpárt, és arra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. Ez így egyszerűnek hangzik, és éveken át azt gondoltam, hogy már nem érhet meglepetés ezen a téren. Aztán de! Az írás időpontjában érvényes és hatályos jogszabályi és egyéb szabályozói környezetről lesz szó, ezért ezt kérem vegye figyelembe mindenki. Ha a jövőben valaki hasonló helyzetben találja magát, és párhuzamot szeretne vonni az itt leírtakkal, nem biztos, hogy ugyanazt a jogi környezetet találja, mint most.

A történet 2022-ben kezdődött, amikor egy családhoz tartozó lelkes fiatalember, égve a vágytól, „családi kedvezménnyel“ megvásárolta az addig használt Honda CBF500-as motoromat. Amúgy nem adtam volna el, de a piaci körkép alapján, a rendelkezésre álló keret figyelembevételével vagy pénz temetőt, vagy az elvárt teljesítménytől elmaradó kétkerekűt kaphatott volna. Megegyeztünk, hogy átadja a felhalmozott pénzösszeget, amit a számláján tart, és a maradványt majd részletekben, havi rendszerességgel fizeti a vételár kiegyenlítéséig. Elvitte a motort, ott állt a garázs üresen. A megtakarításaim elfértek egy bankszámlán, így nem ugrálhattam a vásárlás során, hitel felvételben pedig nem gondolkodtam. A szokásos képlet alapján indultam el, „új motort szerettem volna ingyen, vagy annál olcsóbban“. De ettől a realitás messze állt, így kompromisszumos megoldásként egy keveset futott, Suzuki GSF 650 Banditra esett a választás. Az adás-vétel után azonnal meg kellett ejteni a biztosítás kötést is, hiszen enélkül egy métert nem lehet megtenni. A bevált alkusz cég honlapján kalkuláltam, és az Allianz biztosító ajánlata volt a legkedvezőbb A00 osztályban. Mivel a Honda még a nevemen volt a tartozás kiegyenlítéséig, így annak bónusz fokozatát nem tudtam azonnal érvényesíteni az új motoron. Ezt biztosítós körökben párhuzamos üzemeltetésnek nevezik. Az évek hosszú során biztosítás kötés kapcsán gyűjtött tapasztalatom azt mondatta velem, hogy ez is csak egy biztosító, úgy dolgozik, mint a többi, mi bajom lehet? A kalkulált összeg 11.400,- Ft volt éves szinten, amit átutalással rendeztem is, gondolva arra, hogy majd érvényesítem a B10 fokozatnak megfelelő kedvezményt, amennyiben lekerül a nevemről a Honda. Teltek a hónapok, a CBF500 kifizetésére 2023. április 29-én került sor, lemondhattam hát a régi kötelezőmet, és azonnal értesítettem is az Allianz Hungária Biztosítót, hogy kérem az átsorolását a bónusz fokozatomnak, és egyúttal a bónusz kedvezményből adódó ár különbözetet kérem visszatéríteni. Abban a hitben voltam, hogy ez így megy minden biztosító társaságnál, hiszen eddig ez volt a tapasztalatom különböző társaságokkal. Jó egy hónapba telt míg a biztosító felületén bejelentett igényemre megjött a válasz, hogy nem tudják elérni a központi nyilvántartó adatait, küldjem meg az előző biztosítótól kapott kártörténeti igazolásomat. Nem sokkal később elektronikus felületen feltöltöttem nekik a kért dokumentumot és vártam. Június végén értesítettek, hogy levélben küldik a módosított kötvényt. Hamarosan a kezemben is volt, és meglepődve láttam, hogy a B10 besorolásom díja megegyezik az A00 besorolással. Azonnal billentyűzetet ragadtam, és ismét írtam, hogy „valamit el tetszettek nézni“, mert nincs érvényesítve díjkedvezmény az új kötvényen. Válaszukban közölték, hogy nem is lesz, mert ez a minimáldíj. Milyen minimáldíj??? Nem voltam nyugodt. Honlapjuk böngészése, jogszabályok áttekintése, folyamatos levél váltás elektronikus formában volt az elfoglaltságom ebben az időben. Lassan már minden ügyfélkapcsolati/szolgálati ügyintéző nevét ismertem, de nem haladtunk előre. A válasz mindig ugyanaz volt: MINIMÁLDÍJ! Amúgy kiszámoltam, hogy nagyjából ezer forint körüli összeg járt volna vissza nekem, ha az általam ismert biztosítói felfogás szerinti kedvezmény illeti meg a régóta balesetmentesen közlekedő szerződőt ennél a társaságnál is. De mindig van új a nap alatt, ugye? Úgy éreztem leráznak csak, és közeledett a biztosítási évforduló is, eldöntöttem, majd kötök máshol, ha ezek így bánnak az ügyféllel. Aztán nem hagytam annyiban, panasszal éltem a biztosító ellen a gyakorlata miatt, és eljuttattam beadvámyomat a Magyar Nemzeti Bankhoz fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatása érdekében. Szerencsére ezt lehet elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül intézni, így azért sokkal egyszerűbb volt az ügyet indítani. Hamarosan értesítettek is, hogy áttették a Békéltető Testülethez a panaszomat. Voltam már ilyen helyen, majd meglátjuk mi sül ki belőle, gondoltam. Aztán kaptam egy hivatalos értesítést, hogy töltsem fel a rendelkezésemre álló dokumentumokat, ha nem akarok kicsúszni az ügyintézési határidőből. Milyen dokumentumokat, egyszer már megkaptak mindent??? Felhívtam az ügyintézőt, elmondtam neki, hogy kinek küldtem el a „pakkot“, esetleg ha vele beszélne… Közölte, hogy akihez én először elküldtem az a Biztosítás – és Pénztárfelügyeleti Igazgatóságon dolgozik, és ők valószínűleg egy másik eljárást is folytatnak ebben az ügyben, de ez nem akadálya annak, hogy a Békéltető Testület is tárgyalja az ügyet. Gondoltam, mit veszthetek, ha két helyen párhuzamosan futtatom a dolgokat, csak megfejtjük együtt a MINIMÁLDÍJ gyakorlatát. Időközben eljött a biztosítási évforduló, megkaptam az értesítést, hogy továbbra is 11.400-, Ft-os összegért biztosíthatom B10 fokozatban a motoromat az Allianz biztosítónál. Rettentően örültem neki, hogy egy rövid kalkulációt követően 6944,- Ft-ért tudtam kötni egy évre a K&H biztosítóval szerződést B10 besorolással. Szembetűnő a különbség, ugye? A „nagy“ biztosító társaság kalkulált díjához képest 39 %-os megtakarítást tudtam elérni, ugyanazzal a lakóhellyel, motorral, közlekedési szokásokkal. De azért itt még nincs vége a történetnek, mert az eljárások folytak közben. Megkaptam a Békéltető Testülettől az Allianz Hungária Biztosító által kérésükre küldött teljes dokumentációt, ami több száz oldal PDF dokumentumot tartalmazott. Egyben kitűzték november 22-re a tárgyalás napját. A biztosító által leadott paksaméta tanulmányozása során megfejtettem a minimáldíj intézményét. A kalkulációhoz használt táblázatokból kiszámoltam, hogy vajon mennyi lenne B10-ben a biztosításom az általuk meghirdetett díjtarifa alapján. Ugyanis minden biztosítónak meg kell hirdetnie a díjtarifáját adott időközönklént, és attól nem térhet el. Amúgy megtaláltam ezt az Allianz honlapján is, de egy nem túl transzparens helyen. Magyarul nem ez veri ki az egyszerű halandó szemét, ha feltéved az oldalukra és a menüben keresgél. Tehát a tarifatáblázat alapján az jött ki, hogy az összes biztosító által fontosnak ítélt befolyásoló tényező alapján, mint:

– motorkerékpár gyártmánya, teljesítménye

– tulajdonos személye (saját tulajdon vagy üzembentartói szerződés alapján)

– várható éves futásteljesítmény

– bonus-malus szorzók

– szerződő kora, lakhelye

milyen összeggel kalkulálhat az emberfia.

Ezt szépen végig vezettem a táblázatokon és azt láttam, hogy eredetileg a díj 10764,- Ft kellett volna legyen ezek alapján. Aztán jöttek még a csökkentő tételek és az oszthatósági kritériumok, ami alapján szerény számításom szerint az éves díjamnak 7680-, Ft-nak kellett volna lennie. De a szöveg végén egy utolsó mondat mindezt felülírja, és azt mondja: „Az éves díj nem lehet kevesebb a 36-70 kW teljesítményűek esetén 11400,- Ft-nál.“ Körülbelül ez olyan, mint amikor azt mondjuk, hogy „Minden jó-jó, de…“ és ettől a „de“ előtti rész válik teljesen értelmetlenné. Tehát ez a minimáldíj megoldása, egy aprócska mondat. Ha már ott voltam a táblázatban, azért végig bogarásztam, és további meglepő felfedezéseket tettem. A táblázat szerint számolt összegek helyett a legrosszabb esetben is el lehet térni, mert van maximáldíj is. Tehát az éves alapdíj a táblázat szerint inkább csak tájékoztató jellegű, mert ha a minimál- vagy maximáldíj alá vagy fölé menne valaki, akkor a „kivétel a gyevi bíró“ szabály lép életbe. Tehát maradtak a jogszabályok, hogy mi kötelezi a biztosító társaságokat a bonus-malus rendszerben a díj csökkentésére, de elkeserítő volt, amit olvastam a 21/2011.(VI.10.) NGM rendeletben, ami a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szól. Ez alapján:

„(3a)A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.“

Tehát röviden és tömören: nem kötelező! Nyilvánvaló volt számomra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján sincs sok keresnivalóm, mert nem határozza meg és nem tiltja semmi a minimál- és maximáldíj lehetőségét.

Kissé csalódott voltam, hogy a biztosító egy olyan lehetőséget használ ki annak érdekében, hogy magasabb díjat szedjen be, amit jogi úton nem szabályoztak kellőképpen. Ennek tudatában mentem el a Békéltető Testület ülésére, ahol a biztosító ügyvédje kitartott a jogszabályi megfelelősségük mellett. A levezető elnök is hasonló véleményen volt, mint én, hogy jogszerű a minimáldíj használata a díjtarifa kialakítása során, de nem teszi az ügyfelek számára egyértelművé a sok egyéb figyelembe vett tényezőt. A bonus-malus kérdésében is hasonló platformot foglaltunk el, hogy nem minden biztosító így jár el az ügyfeleivel. Ettől még nem állapítható meg, hogy megkárosítottak volna, mert el kellett volna olvasnom a kötéskor azt a néhány száz oldalt, amit nehezen találtam meg a biztosító honlapján. Amúgy nekik nem is kellett volna erről felvilágosítaniuk, erre ott van az alkusz. A Békéltető Testület előtt nem sikerült egyezségre jutnunk, – amit sejtettem előre – a helyszínen visszavontam kérelmemet. Legalább a levezető elnök megkérdezte a végén, hogy szerintem miként lehetne változtatni, és egységessé tenni a rendszert. Hirtelen az jutott eszembe, hogy talán a bonus-malus fokozatokhoz hozzá kéne rendelni, hogy a biztosító köteles legyen díjkedvezményt adni, mert akkor a minimáldíj intézménye visszább szorulhatna. Ebben az esetben a biztosítók még ugyanúgy maguk határoznák meg a kedvezmény mértékét, de már előbbre lennénk. Őszintén szólva, azért nagy reményeket nem fűzök ehhez.

Aztán január 4-én megérkezett Biztosítás- és Pénztárfelügyeleti Igazgatóság határozata, amelyben a Békéltető Testülettel azonos álláspontra jutott, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése nem volt megállapítható. Viszont a panaszomat nem kezelték panaszként, amire jogszabály kötelezi a biztosítót, és mint ilyet, részletes válasszal kellett volna indokolni. Ezt a válasz adások során nem tették meg. Ennek megsértése miatt hétszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki az Allianz Hungária Biztosító Zrt-re.

Itt a vége a történetnek. A következőre jutottam az elmúlt másfél év történéseit áttekintve, kerülöm az Allianz biztosítót, mert merőben más módon kezeli az ügyfeleket, a bonus-malus rendszert és a díjtarifa képzést, mint az általam eddig előnyben részesített biztosító társaságok. Jelenleg ennyit tehetek.

Szöveg és kép: Buny