A napokban egy hirdetésre figyeltem fel, ami a BMW gépkocsi tulajdonosoknak szolgál magyar nyelvű kezelési útmutatóval. Azonnal az analógiát kerestem a
motorkerékpárokkal.  Sokan vannak, akik a BMW gépkocsi tulajdonosokhoz hasonlóan külföldről vásárolnak motorkerékpárt, a különböző márkájú, típusú motorok kezelési útmutatója a magyar vásárlókhoz azonban ritkán jut el. Van olyan, hogy az ülés alatt ott lapul, de legtöbbször az új tulajdonos csak akkor szembesül a kezelési útmutató hiányával, amikor valamilyen probléma, műszaki adat elérése szükséges lenne az üzemeltetéshez.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján röviden ismertetik, hogy milyen szabályok vonatkoznak az egyes piaci szereplőkre.

Az importőrre vonatkozó szabályok között találjuk ezt a kitételt: „Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven a termékhez. A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.”, és ami leginkább melengette a lelkem: „Amennyiben a gyártó vagy az importőr nem mellékelte a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni vagy pótlása iránt intézkedni.”.

Akkor nézzük meg mi az a kezelési útmutató, mert a motorkerékpár bonyolult
szerkezet, mi számít kezelésnek, mit kell érteni a biztonságot érintő figyelmeztetés alatt, ez nem mindenkinek jelenti ugyanazt a motorkerékpár üzemben tartása során. A megoldást a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012.
évi LXXXVIII. törvényben találjuk, ahol a következő meghatározás szerepel: ”  használati és kezelési útmutató: maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról,”, ezek alapján a felhasználó: az önálló foglalkozási és gazdasági tevékenységi körébe eső célok érdekében eljáró személy, aki terméket vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, a fogyasztó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom: akinek – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül – fogyasztás vagy használat céljából a terméket forgalmazzák.

Az előbbiekből látszik, a motorkerékpárt vásároló magánszemélynek adni kéne a használati és kezelési útmutatót a vásárlás során. Így a jogászkodás elején tegyük azt is tisztába, hogy kit tekinthetünk a fenti törvény értelmében forgalmazónak: „a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot”. Tehát ebből kitűnik, hogy magán személy által vagy cég keretein belül az országba érkezett motorhoz is biztosítani kellene ezt a dokumentációt. Bár a törvény az újonnan forgalomba helyezett termékek szemszögéből vizsgálja a használati útmutató adásának kötelezettségét, kivéve, ha régiségről, vagy olyan termékről van szó, amit javítani vagy helyre állítani kell, és ezt közölték a felhasználóval, fogyasztóval. Tegye mindenki a kezét a szívére, és esküdjön meg, hogy csak így vett használt motort. Na, ugye. Nem sokan mertek megesküdni a jogszabályok ilyen irányú betartásáról, lelki szemeim előtt felderengett néhány jobb kezét a szívére tevő, bal kezét felemelő motoros társam, aki a monitor előtt ülve így igazolta vissza a
jogkövető magatartást.:)

Az egész amiért én valójában ennek a cikknek neki fogtam, az egy régi anomália feloldása. Tegyük fel vásárolok egy motort a használt piacon, és szeretném a gyártó előírásai szerint üzemben tartani, akkor kihez fordulhatok egy kezelési, használati útmutató beszerzésével kapcsolatban? A jogszabály szerint az eladónak kéne ezt megtennie, de az élet felülírta azt a tézist, hogy az országba behozott motorhoz az eladó adjon egy ilyen útmutatót, tehát maradnak a gyártó képviselői. A közelmúltban kíváncsiságból közeli ismerősöm megkereste egy márka több hazai forgalmazóját, hogy egy magyarországi, 10 évnél idősebb motorhoz tudnak-e biztosítani ilyen útmutatót? Motoros társam elküldte a levelek esszenciáját, meglepetésem határtalan volt a kapott válaszokat illetően. A „sajnos ez már nem elérhető”-től a „még van egy a központban, az ára…” verzión keresztül a válaszra sem méltatásig széles volt a repertoár. Eszembe jutott, hogy talán nem is kell nekik egy idő után ilyet adni? A piacfelügyeleti jogszabály egyértelműen nem mondja ki, hogy milyen határidőig kell biztosítani a fogyasztónak egy használati útmutatót. Keresésem nem járt
eredménnyel a járművek esetében követendő időintervallum meghatározására.

Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete ( 2013. január 15. ) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló
jogszabály 38. cikkelye a megfelelőségi nyilatkozatok tekintetében az alábbiakat mondja ki: ” A gyártó, mint a járműre vonatkozó típus jóváhagyás jogosultja, a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott valamennyi teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz papír alapú dokumentum alakjában megfelelőségi nyilatkozatot mellékel. Az említett nyilatkozatot a járművel együtt térítésmentesen a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak. A jármű gyártási dátumát követő tíz éven keresztül a járműgyártó köteles kiadni a megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát a jármű tulajdonosának kérésére a kiadás költségeit meg nem haladó térítés ellenében. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a nyilatkozat másod példányainak előlapján.”, ez azért érdekes a mi szempontunkból, mert a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. KöHÉM rendelet „A” függeléke  kifejezetten új járművekre vonatkozóan tartalmazza a műszaki információ biztosítására vonatkozó előírást: „Külön jogi szabályozás rendelkezése alapján a gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le. Ezt az információt az EGT tagállamok hivatalos nyelvein kell rendelkezésre bocsátani. Ezt – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – megfelelő használatot támogató dokumentumban, mint például a használati útmutatóban vagy a karbantartási útmutatóban kell közzétenni.” Tehát a hazai szabályozás szűkítő, mert a 168/2013/EU rendelet hatálya nem
nevesíti szó szerint az új motorkerékpárokat. A 14. cikk kifejezetten a
forgalmazók kötelezettségei közé sorolja: „A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a jogszabályban előírt jelölést vagy a típus-jóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet az előírt dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, amelyeket azon tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein szövegeztek meg, amelyben a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalmazni kívánják, valamint hogy az importőr
és a gyártó eleget tett-e a 12. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 39. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.”.

Különösen érdekes ez annak fényében, hogy ez az EU jogszabály a már említett 765/2008/EK Rendelet -re hivatkozik a piacfelügyeleti szabályok tekintetében, ami a hazai jogrendbe illesztés keretében a 2012. évi LXXXVIII. törvény nevet kapta. Tehát körbe értünk, és még mindig nem tudjuk biztosan, hogy kell-e adni, vagy sem a használati útmutatót, ami tartalmazza a megfelelőségi nyilatkozatokat. Azt le kell szögezni, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot biztosítani kell, azonban ez nem azonos a használati útmutatóval. Az EU jogszabály megfogalmazása szerint egy A4-es forma nyomtaványt kell elképzelni. Viszont a hazai piacfelügyeleti törvény szerint a „biztonságossági és megfelelőségi” követelmények között megtaláljuk már a következőket: „A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások, b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója”. Mostanra gondolom teljes a káosz az olvasó fejében, ahogy nálam is kuszálódnak már a dolgok. Még mindig nem látom a jogszabályok olvasása után sem, hogy azok a hazai képviseletek, akik a piacfelügyeleti törvény szerint  akár gyártó vagy importőr, de mindenképpen forgalmazó szerepben, a fentieknél egyértelműbb választ kellett volna adjanak a barátom kérésére. Mi marad az egyszerű honpolgárnak, aki hoppon  marad a fentiek alapján? Az Interneten a keresőbe beírja a márka és típus nevét, hogy megtalálja a garázsában álló motor kezelési útmutatóját. Persze a legtöbb esetben magyarul elég nehéz lesz rátalálni, de senki ne adja fel! A helyzetet tovább árnyalja az a tény, hogy a használati útmutatók legtöbbjének belső oldalán megtalálható a szellemi termékek jogi védettségéről szóló kis mondat. Ebből következik, hogy azt hivatalosan publikálni (netre feltenni), csak előzetes jogi engedéllyel lehet.

A 10 évnél idősebb járművek ilyen tartalmú dokumentációját ezek alapján csak a gyártó, vagy annak forgalmazója adhatja az előbbiekben ismertetett jogok miatt. Emlékszem olyanra, hogy magyar honlapokról szabadon hozzáférhető dokumentációt, jogi felszólítások keretében
eltávolítatott egy márka hazai képviselője. Pusztán a véletlen műve lehet, hogy pont ettől a márkától kérte ismerősöm a kezelési útmutatót. Tehát a szerzői jogokat sértő internetes letöltés áll szemben azzal, hogy a piacfelügyeleti szabályok alapján a forgalmazói kötelezettség előírja, hogy a használati útmutatót, mint „megfelelőségi tanúsítványt” adni kellene. Ezért kifejezetten üdítő ebben a helyzetben a BMW kezdeményezése az autók terén, ami a regisztrált felhasználóknak ingyenesen rendelkezésre bocsátott felhasználói kézi könyvvel kedveskedik. Aki a háttérben is kutakodik láthatja, hogy ezzel a
húzással a BMW tulajdonosok elérhetőségét is megszerzi a gyártó, ami
marketing szempontból sem utolsó. Remélem más gyártó is fantáziát lát majd a kezdeményezésben és követi a példát a motorkerékpár használati útmmutatók kiadásával kapcsolatban.
A cikk a 2015. november 1-én hatályos jogszabályok alapján készült.

Szöveg: Buny

Kép: Internet