Olaszország 2018

A terv a következő volt: egy szép nyári napon észak felé vesszük az irányt és néhány napos motorozás után elérjük Rügen szigetét, ahol majd eltöltünk néhány napot. Az út közvetlen Prága mellett vezetett volna, ezért még márciusban egy hosszú hétvégét áldoztunk erre a városra, hogy nyáron több időnk legyen más helyeket meglátogatni.

A nyílegyenes úton néhány szállás és látnivaló közbeiktatásával kívántuk elérni célunkat az Északi-tenger partján. Aztán egy alkalommal mikor már végig számoltam szállást, útiköltséget, egyéb kiadásokat, akkor utaztunk kocsival valahová és Hajnal megszólalt: Én nem akarok Németországba menni nyáron.

Olaszország 2018

A menni, nem menni kérdésével én is penge élen táncoltam, hát így kettő perc alatt vetettük el a német út tervét, és foglalta el helyét ismét Itália. A meghódítandó vidéket a Comói-tó környékén jelöltük ki. Az eredeti tervhez képest, egy fog megmentése érdekében elhalasztottuk az utazás időpontját, és azzal vigasztaltuk magunkat, hogy szeptemberben nem lesz olyan meleg és már a turistaszezon is lemegy. Feleségem szereti a hegyeket, hát az útvonalat is ehhez igazítottam. Legalábbis a szállás terén. Sikerült olcsó szobát foglalnom Szlovéniában a hegyek között, ahol ilyenkor az elhagyott sífelvonó árnyékában senki nem jár.

Olaszország 2018

Szállásadóink kedvesek voltak, és a szomszédos dombról igazán csodálatos volt a kilátás, de mindez kevéssé tudta feledtetni az odavezető út hosszát és minőségét. Tulajdonképpen inkább csak az idő hosszúsága jelentett gondot, nem a távolság, mert az egy gépkocsi szélességű hegyi utacskák szerpentines részei kiveszik a nap végére az ember erejét. Másnap a felhők közül leszálltunk a jobb és szélesebb utak világába. Előző évi tapasztalatainkat felhasználva, kizártuk az olasz főutak világát, és a sztrádára szavaztunk. Ennek ellenére ismerős utakon haladtunk, mire rájöttem, hogy a GPS beállításaiban keresendő a hiba. A kávé mellett ülve megtaláltuk a megfelelő beállítást, és mindjárt rövidebb menetidővel számolhattunk. Az autópálya viszonylag egyhangú világát a felújítások törték csak meg, illetve a benzinkút melletti étteremben elköltött ebéd. A lehajtásnál bénáztunk, mivel nem tudtunk kártyával fizetni, ezért a közeli üveg kalitkából olaszul próbálták értésünkre adni, hogy haladjunk már a kiadott kis bilétával.

Olaszország 2018

Így is tettünk, elraktuk a jegyeket és szörnyülködve tekintettem ismét a navigációs eszközre, hogy már megint órákban méri az előttünk álló utat, holott az nincs 100 km. Nem tévedett a GPS a főutakon igen jó tempóban lehetett haladni, de ismét „hegymenetbe” kapcsoltunk és az utolsó néhány kilométer kanyargós szerpentinen vezetett Carenno-ba, a hotelünk elé. A szállás kiválasztásnál szempont volt, hogy a motor megfelelő helyen tudjon éjszakázni. Itt külön felhívták a figyelmet, hogy motoros barát helyen vagyunk. Mivel öt éjszakára foglaltunk, ezért nem a terasz alatti terem garázsban, hanem a szálló épülete alatti kis garázsban biztosítottak zárt helyet a motornak, nem is osztoztunk senkivel.

Olaszország 2018

A generációk óta családi tulajdonban lévő hotel magán viseli a régi idők emlékét, az ajtók a folyosók kövezete vagy a lépcsőház a múlt század közepét idézi, de tisztaságban, kényelemben és kiszolgálásban hozta a XXI. századi színvonalat. Az erkélyről körbe tekintve a völgyben és a szomszédos hegyoldalakon elterülő települések fényei ragyogtak a kora őszi estében. Itt voltunk újra Itáliában, hogy az északi tájakon is körül nézzünk. A szobát mindig reggelivel kérjük a praktikum miatt, ez az étkezés biztos, a nap további részében meg arra csellengünk amerre akarunk, nem köt minket az étkezési idő.

Olaszország 2018

A jól bevált csillagtúra rendszert alkalmazva első nap Varennába kirándultunk, ahol a Villa Monastero füvészkertjében andalogtunk a tó partján, és a nap melege elől a kastély épületébe húzódtunk délidőhöz közeledve. A kert murvás útjai közvetlen a part mellett futnak, így csodálatos kilátás nyílik a tóra és a partját szegélyező hegyekre. A kastély melletti főtér egyik éttermében ültünk le pizzát ebédelni, de ahogy végeztünk át kellett adni a helyünket, mert többen várakoztak üres asztalra. A nagy platánok tövében lévő padokon ücsörögtünk még egy kicsit néztük a „népek áradatát”. Aztán összeszedtük magunkat felültünk a motorra és a tóparton vezető úton Mandello del Lario felé haladtunk, hogy megtekintsük a Moto Guzzi Múzeumot. A régi keskeny és hosszú gyárépület kiváló lehetőség egy kiállítás megvalósítására.

Olaszország 2018

A középen kialakított folyosón sétálva könnyen áttekinthető a márka közel egy évszázados történelme a kiállított modelleken keresztül. Olasz tárlatvezetőnkkel – aki a nyitás előtt pár perccel parkolt be motorunk mellé egy robogóval – nem sokra mentünk, a motorok mellett olaszul és angolul fel van tüntetve a lényeg, így nem maradtunk információ nélkül. A múzeum a jelenlegi gyártócsarnokok szomszédságában helyezkedik el, de a gyárba nincs lehetőség átjárni. A közel két órás csámborgásunk után hangosan csattant mögöttünk a piros vaskapu, és szállásunk felé motoroztunk a délutáni csúcsforgalomban.
Második nap Como városa volt soron, a belvárosban kezdtünk a katedrális megtekintésével. A parkolást kiválóan meg lehet oldani a sétáló utca közelében létesített várakozóhelyek igénybevételével. Az épület méretei és a díszítése magával ragadó, a falakon panellakás alapterületű gobelineken elevenedik meg a Biblia. Egy kikötőhöz közeli kávézóban pihentünk egy kicsit, majd a hajó menetrendet bújtuk, hátha találunk egy vízi járművet egy körutazáshoz.

Olaszország 2018

A táblázatba foglalt indulási és érkezési idők a városokkal kombinálva maga volt a káosz, nem találtunk megfelelő időben visszaérkező hajót, ezért a parton a közeli siklóig (Funicolare Como-Brunate) sétáltunk, és a hegytetőn kiszállva jutott eszünkbe, hogy itt lenne az ideje az étkezésnek. A kilátó teraszáról körül nézve az ottani étel kínálatot, úgy tűnt nekünk, hogy a tengerszint feletti magassággal arányosan nőnek az árak is, ezért a parton sorjázó éttermek közül a La Darsena Ristorante Pizzeria ajánlata mellett tettük le voksunkat.

Olaszország 2018

Felkészülve a rendelésre előre megtanultam a szöveget, némi hibával el is mondtam, és meg lett az eredménye, a fiatal pincér hölgy hálával tekintet ránk, hogy nem angolul kell kommunikálnia velünk. Kijavítva olasz nyelvtani kalandozásomat, mosollyal nyugtázta rendelésemet. Nemsokára a nagy tányéron előreszeletelt pizzát falatoztuk a szokásos ásványvíz kíséretében. Már a siklón kitaláltuk a délutáni programot, átruccanunk Cascina Costa-ba megtekinteni a Museo Agusta-t. A motorkerékpár gyártás itt is mellék üzemág volt, míg ki nem vásárolták mostani tulajdonosai.

Olaszország 2018

A fő profil a repülés, ebben a körben a helikopterek gyártása az elsődleges. Ebből adódott, hogy a gyár múzeumában a hajdani legendás motorok mellett a repülés játsszák a főszerepet. A mai MV Agusták nincsenek kiállítva, csak a hőskorban készült motorokat lehet végig nézni. Azért a repülési rész sem elhanyagolható, ha valakibe szorult egy kis műszaki érdeklődés, ezen a téren is talál magának látnivalót. A kellemes hőmérsékletű kiállító térből a mediterrán késő nyárba kiérve mellbe vágott a meleg. Nem volt más vágyunk, csak a szálloda szoba hűvösében a másnapi program tervezése.

Olaszország 2018

Harmadik nap Bergamo megtekintését tűztük ki célul. Az előző napi forróság, és a megtett távolság miatt kényelmesre vettük ezt a napot, és közelebbi helyszínt választottunk. A tervezéskor eldöntöttük, hogy ismét közösségi járművel utazunk, a motor dobozaiban hagyhatjuk a kabátot, sisakot, és a kis tanktáskában az iratokkal, pénztárcával andaloghatunk, kihasználva az ilyen kitűnő ötleteket a hegymenetre, mint a sikló. Kis porszem került azonban a tervezés fogaskerekei közé, mert a sikló felső végállomásának címe került a navigációba, így kaviccsal kirakott szerpentinre váltott a hegyi út egy sorompó után. A sorompón minden további nélkül áthaladtunk, de előtte az olasz feliratokat lefordítottuk, nehogy véletlen szabályszegő módon olyan helyre hajtsunk be, ahová nem lehet.

Olaszország 2018

A logika itt is érvényesült, a kerékpár és a motorok kedvezményezettek a közlekedésben, de a gépkocsiknál csak az ott lakók és az elektromos meghajtású járműveknek szabad a vár területére behajtani. Ha már így esett, a legmagasabban fekvő parkoló végében kerestünk egy árnyékos helyet, és gyalog sétáltunk fel a várhoz. Sajnos, minden része nem látogatható, de fentről a környékre letekintve megenyhül az ember. A hőmérséklet egyre feljebb kúszott, ezért mi egyre lentebb ereszkedtünk, egészen az óvárosig. A siklót kihagytuk, de nem bántuk, a délelőtt további részét a régi városrészben sétával, bámészkodással és egy ebéddel töltöttük. A szűk árnyas utcák ellenére egyre melegebb lett, ezért behúzódtunk a múzeumba és a dinoszauruszok korát bemutató kiállítást néztük végig. Földünk ezen korszakának felidézése az egyed fejlődéseken keresztül a tengerekben, szárazföldön, levegőben nem kis vállalkozás, és elég sok információt kell megjeleníteni, hogy a különböző korú látogatók is értsék, milyen lehetett az élet akkoriban.

Olaszország 2018

Többre már nem futotta erőnkből, a délutáni hőségben szerencsére nem kellett sokat utaznunk hazáig, hogy eltegyük magunkat másnapra.
Utolsó teljes napunkat Bellagio-ra szántuk. A hoteltől levezető szerpentinen már elég rutinosan közlekedtünk, az irányok is elég jól mentek, az útjelzőnél befordultunk jobbra és a jól ismert gyér forgalmú keskeny úton találtuk magunkat. Átszeltünk néhány települést, ami a tópart és a hegy között hosszan terül el. Nagy sebességgel közlekedni erre felé nem illik, az út nem elég széles, és elég kanyargós ahhoz, hogy az előttünk haladó buszt a következő faluban lehessen csak leelőzni, mert ott van elég jól belátható egyenes útszakasz. Betartva a követési távolságot, gyönyörködhetünk a tó tisztaságában, a szemközti hegyekhez tapadó villákban.

Olaszország 2018

Andalgósan lehet közlekedni, ide valóban nem kell nagy teljesítményű motor a közlekedéshez. Egy rövid kapaszkodó után legurultunk Bellagio-ba, és felvett szokásunkhoz híven egészen a „belvárosig” motoroztunk. A kompkikötő mellett kialakított motorparkoló, az árnyat adó leander fák alatt volt. Sikerült a parthoz közel egy jó helyet találni, és már ki is csomagoltuk magunkat. A település a tó „Y” elágazásának csücskében terül el, régóta kedvelt üdülőhely. A parton éttermek és boltok, butikok sorjáznak, az árusok portékái mellett lévő ár táblácskákon is jól látszott, hogy itt a turisták pénztárcájára számítanak. Tettünk egy rövid sétát a domboldalban elhelyezkedő óvárosban, és úgy döntöttünk, kerül, amibe kerül, de a többi nevezetességet a „városnéző kisvonat szerelvényéről” tekintjük meg. A hangszórón keresztül több nyelven tájékoztatják az utasokat, hogy éppen miért érdekes az épület, ami mellett elhaladunk, vagy kinek e kedvéért építették a kastélyt, amely előtt rövid időre megálltunk. A közel egy órás nézelődés után tanulmányoztuk a komp menetrendet, de ismét elvesztünk a táblázatos rendben, és a hajózás helyett az országutat választottuk. Kora délután volt már, ezért éhségünk csillapítása végett egy út menti étterembe tértünk be. A pizzájuk nem volt igazán jó, a kiszolgálás konvergált a nulla felé, ez volt első negatív vendéglátós élményünk itáliai barangolásaink során. Megáztattuk még lábunkat a jéghideg vízben, és bambultuk egy kicsit a tavat a lemenő nap fényében. Hazafelé egy teherautó mögött ragadtunk, és az előzésére semmi esély nem volt, így Malgrate-ban a Tato Gelato cukrászdában választottunk a fagylalt kínálatból, és padon ülve hallgattuk, ahogy a közeli szín alatt lévő pianínón játszik valaki.

Olaszország 2018

Érdekes volt a tó parton kialakított sétányon a fedett rész, ami valószínűleg koncertek helyszíne olykor. Most elhagyatott volt, néhány gyerek szaladgált a sétányon egymásnak kiabálva, és ehhez volt aláfestés egy komolyzenei mű részlete. Itt bárki szabadon zenélhet a maga örömére, ha a tó látványától ihletett kapott. Talán ez volt a legszebb befejezése a napnak és rövid üdülésünknek. A szállodában még össze kellett pakolnunk, mert másnap reggeli után vár ránk a hazafelé vezető út első része, és ennek előkészületeként Calolziocorte belvárosában, a hipermarket bejáratánál leparkoltunk a szokásos bevásárláshoz. Maradtam a motor mellett, és néztem a parkoló forgalmát.

Olaszország 2018

Egyszer csak alacsony barna bőrű, fekete hajú férfi érkezik tele bevásárlókocsival, és megáll mellettem az 50-es Kymco robogó mellett. Mosolyogva felém biccent, és elkezdi felmálházni a néhány zsugor ásványvizet, a fej káposztákat és a sallangot a motorra. Szisztematikusan pakolt, gondosan ügyelve, hogy minden apró hely az ülés alatt a hátsó dobozban és a lábtéren ki legyen használva. Ámulatomban elfelejtettem elővenni a fényképezőgépet, hogy megörökítsem ténykedését. Feleségem is megérkezett az utolsó mozzanatra, amikor széttett lábakkal, sarkak a lábtartó trepni szélén támasztva, motoros társunk elindult. Ámulatomban nem figyeltem és plexivel landolt a sisakom az aszfalton, nagyjából ez hiányzott legkevésbé a nyaralás lezárásaként. A forgalomban egy darabig követni tudtam a megpakolt Kymco-t, de aztán az egyik körforgalomban nyoma veszett.

Olaszország 2018

Reggeli után korán indultunk, hogy a felújítás alatti autópálya szakaszokon ne kelljen a dugóban fölöslegesen agyvizünket forralni a sisakban. A sztráda monotonitását megtörtük egy ebéddel Olaszországban, majd egy kávéval és tankolással Szlovéniában. Az előre lefoglalt szállás olcsó volt és ezzel az összes előnyét elmondtam. Házi gazdánk szívélyes volt, de nem akartunk sokáig beszélgetni vele, inkább a „gugli” segítségével felfedezett cukrászdában fogyasztottunk igazán finom süteményt és kávét. Az utca végén találtunk egy élelmiszer áruházat, vettünk vacsorára még gyümölcsöt és feltöltöttük megcsappant ital készletünket a másnapi utolsó etapra.

Olaszország 2018

Kifejezetten hűvös reggelre ébredtünk, gyors reggeliben reménykedtünk, de vendéglátóink a ház melletti kinti asztalra terítettek. Motoros dzsekiben majszoltunk néhány vajas kenyeret, mert felvágottat nem tartalmazott az ár, ahogy a kínálatból láttuk. Gyorsan rendeztük a számlát és nedves aszfalton, derült ég alatt indultunk Magyarország felé. A határ után az autópálya mellett magyar ízekre vágytunk, de a Marché ismét alul múlta önmagát, most már biztos, hogy nyugat európai árszínvonalon borzasztó kaját, csak náluk lehet kapni. Szerintem ott többet nem eszünk. Az utolsó kilométerek már nagyon nehezen szaladtak bele a motorba, aztán 2497 km megtétele után ismét itthon voltunk.
A táblázatban összefoglaltam a költségeket az utazás idején aktuális árfolyammal számolva, ha valaki hasonló kihívásokra vágyna. További képek a Galériában.

Utazás költségei              
               
Euro tétel Szállás költség Belépő díjak Útdíj Üzemanyag Étkezések    
1 47,54 7 7,5 19,12 22    
2 276,48 32 7,5 15,42 2,6    
3 42,54 10 21,4 16 13,18    
4       20 1,98    
5       20 3,2    
6       22,18 3,46    
7       20 14,6    
8         2,67    
9         5,86    
10         1,08    
11         5    
12         0,78    
13         15    
14         1,6    
15         38,2    
16         4,4    
17         2,4    
18         32   árfolyam
Összesen: 366,56 49 36,4 132,72 170,01 754,69 312
Forint tétel       235463  
1     1700 5861 3200    
2       3895 700    
3       4300      
Összesen:     1700 14056 3900 19656  
            255119  

Szöveg: Buny

Kép: Buny és Hajnal

Nem lehet hozzászólni a hírhez!

Powered by WordPress | Compare the Best Free WordPress Themes Online. | Thanks to WordPress 4 Themes, Home Based Companies and Free Premium WordPress Themes