A technikai érzékkel megáldott rajongók ritkán hagyják ki a motorkerékpárok építésének lehetőségét. Amikor 1953-ban elindították a Husqvarna 175 köbcentis „Álomgépét“, Birger Berggren mérnök egy TT versenypéldány elkészítésének a célját tűzte ki célul 250 köbcentis erőforrással. Íme a ritka 4 ütemű masina egyedi története.

Amikor a fegyvergyár bemutatta a 281-es modellt, azt 175 köbcentis kétütemű motor hajtotta, 7,5 lóerős teljesítménnyel, amit 5000 fordulat / percnél adott le.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Ez a motorkerékpár új korszakot jelentett a Husqvarna életében, mert végre utcai gépeket értékesített nagy mennyiségben. A háború után nagy szükség volt a jó közlekedési eszközre, de a legtöbb ember még mindig nem engedhette meg magának az autót. Gazdaságos kétkerekűekre támaszkodtak, ezért az új motorkerékpár piaca óriási volt.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Az új modell bemutatásának idején Birger Berggren mérnök a Värmland megyei Charlottenberg-ben már évek óta élénk érdeklődést mutatott a motorok iránt. Pár évvel korábban egy 500 köbcentis Husqvarnával versenyzett, az 1935-ös V-twin kiadáshoz pedig nagy készlettel rendelkezett a műhelyében. A 350 és 500 köbcentis alkatrészek révén Berggrennek volt mihez nyúlni egy „finomhangoláshoz”. Valójában minden 1951-ben kezdődött, amikor meghívták az 1952-es Isle of Man versenyre.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

A brit Auto-Cycle Union a svéd gépen indulóknak 50 fontot és ingyenes regisztrációt kínált a 250 köbcentis versenyben való részvételhez. Birger Berggren rátette a kezét egy korai Álomgépre, átalakította 250 köbcentis versenygéppé, ez volt a kezdeti terv. De dolgoznia kellett az Unionverken üzemében, így el kellett halasztania ambiciózus programját. A Unionverken 1951 végére csődbe ment, és Berggren gazdasági háttere lehetetlenné tette a Man-szigeti indulást.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

A vállalkozó kedvű svéd azonban nem bánkódott, a reményt egy hazai versenyben látta. Carl Heimdahl-hoz, a Husqvarna mérnökéhez fordult tanácsért, és új ötlettel álltak elő. Miért ne lehetne a 4-ütemű ikerhengerest átalakítani kisebb lökettérfogatúvá? Magánemberként Birger Berggrennek komoly elképzelései voltak a motor újjáépítésével kapcsolatban, az 500 köbcentis V-twin motor felének felhasználásával. Négyütemű egyhengeres 250 köbcentiméterest akart gyártani az első henger és az 1935-ösből megmaradt forgattyúsház összeépítésével.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

De Svédországban akkoriban nem voltak 250-es versenyek, Berggren meggondolta magát, és egy 175 köbcentis motor mellett döntött. Ehhez egy Husky 350-es egyik hengerét és hengerfejét használta. Mivel az első henger jobb hűtési tulajdonságokkal rendelkezett, a hátsó hengert félretették. Az első henger és a régi 1935-ös forgattyúsháza összeépítésével, egyedi, négyütemű, 175 köbcentis Husqvarna motorra tett szert. A furcsa projekt előnyeit látta abban, hogy jó hírnévre tehet szert egy Dream Machine ilyen verziójával.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

A motort Union kerekekkel szerelték fel, gyönyörű, alumíniumból készült agyakkal. Birger Berggren megnyerte a 350 köbcentis kategóriában az 1950-es Hedemora versenyt. Most viszont, három évvel később eljött az ideje, hogy átélje a verseny hangulatát újra azon a kivételes pályán. Birger tagja volt a Charlottenberg SMK Eda motorkerékpár klubnak, ezért megkapta a 45-ös rajtszámot az 175-ösre. Az 1953. évi 29. számú „Racing” című hetilapban a következőket olvashatjuk:

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

„A svéd TT Hedemorában egy izgalmas kétnapos verseny, ami július 11-én és 12-én zajlott. A szombati versenyek belépődíja csupán öt svéd korona volt, mivel a kisebb, 350 köbcentiméteres osztályokig csak három verseny volt, míg a félliteres versenyeket vasárnapra tették. Birger Berggren egyike volt a 175 köbcentis verseny tizenkét indulójának, akiknek 10 kört kellett megtenniük a 72,6 kilométer táv teljesítése érdekében. Nagy reményekkel indult a rajtnál, de a motor gyújtása meghibásodott.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Mindössze hét versenyző ért célba, és csak az első három versenyzőnek sikerült a tíz kört teljesíteni. Egy fiatal versenyző, Hans Hallman gyors NV gépén az ötödik helyen végzett. ” Igen, Torsten Hallman idősebb testvére volt, aki később négy világbajnoki címet szerzett a Husqvarna-nak motokrosszban. Összesen 125 000 néző volt kíváncsi a sikeres kétnapos rendezvényre. A 14 oldalas Hedemora lapban megjegyezték, hogy egy bizonyos Birger Berggren saját készítésű motorral indult.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Ez egy halványkék 175 köbcentis Husqvarna volt, amely a legújabb technológiával rendelkezett, ideértve a szelepvezérlést is. A sebességváltó háza német gyártmányú volt, egy NSU-ból, míg a négyfokozatú váltó Berggren saját tervezése és kivitelezése volt. „Álomgépe” mindössze 85 kg-os volt. 1954-ben korszerűbbé tették a versenyeket, és átkeresztelték Svéd Nagydíjra, aztán 1958-ban világbajnoki státuszt is kapott. 1956 tavaszán Birger Berggren kapott egy 125 köbcentis motort Folke Mannerstedtől, aki elhagyta a Husqvarna-t.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Ez egy TFA kísérleti motor volt, négyütemű V-Twin, egy nagyon különleges henger feletti ex-cam rendszerrel. Ezt az erőforrást a Dream Machine vázába szerelték, amelynek eredménye egy 125 köbcentis közúti versenygép lett. Fia, Carl-Ivar Berggren így emlékszik erre vissza: „Apám késő estig dolgozott azért, hogy kész legyen a motorja. Aztán benevezett a ’Gelleråsen’ pályán tartott versenyre, a 125 köbcentis géposztályban. Sajnos az olaj kifolyt a motorból, és cserbenhagyta apámat. A motort visszaadtuk Mannerstedt-nek”.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Néhány évvel később a gép végül 250 köbcentisre hízott, amikor Berggren úgy döntött, hogy egy Husqvarna 4 üteműt szerel a jól használható vázba. Furcsa módon Birger az egyhengeres 350 köbcentiméteres motor főtengelyét használta a nagyobb 500 köbcentis V-iker helyett. Eredetileg a motor lökete 88 milliméter volt, de ezt 75 mm-re csökkentették. A henger az 500 köbcentiméteresből származott, ezt párosították a 75 milliméteres lökettel. A vezérműtengelyt már 1953-ban átalakították, hogy illeszkedjen a 175 köbcentis motorhoz.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Úgy gondolták, hogy a vezérműtengelyt ismét át kell dolgozni, hogy illeszkedjen a 250 köbcentis géphez. Az erőforrást egy hüvelykes Amal 15 TT 34 RR porlasztóval táplálták, ami hatékony égést eredményezett. Források szerint a 250 köbcentis motor a 28 lóerős teljesítményével, 170 km/ó végsebesség elérésére volt képes. Birger Berggren soha nem versenyzett ezzel a géppel, hanem eladta Rune Nylander-nek. A benzintartályt másikra cserélte, és a 250 köbcentis nyergét is megváétoztatta.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

Rune Nylander 1959 és 1961 között többször versenyzett Husqvarnájával, mielőtt egy karámba került volna pihenőre. Az 1970-es évek végén Birger visszavette szeretett gépét, és visszaállította azt eredeti állapotába. Miután elhunyt, fia, Carl-Ivar örökölte a motort, és részt vett a 100 éves Husqvarna jubileumi rendezvényén, valamint az újra életre hívott Hedemora rendezvényein, mielőtt eladta a motorkerékpárt, amely ma múzeumban látható.

Egy mérnök „álom motorja” – Husqvarna

1953-ban valószínűleg ez volt a világ leggyorsabb Álomgépe.

Szöveg: Buny

Kép: Husqvarna